15. forduló: 43. SZ. ÉPÍTŐK SK – KELEN SC 1:1 (0:0)

2017.11.25. szombat 17-óra, Fáy utca:

Szendrei 6 –

Juhász 5 (Kablawi 82p 0), Demeter 6, Kóródi 5, Gergely 6 –

Mészáros 5, Horváth N. 5 (Szabó Zs. 45p 6), Pásztor 5 (Örkényi 79p 0), Birinyi 5 (Szabó M. 66p 5), Balazsin 5 (Varga 83p 0)–

Vécsi 6

Gól: Vécsi (70p)

Gólpassz: Gergely

Sárga: Horváth N. (37p), Mészáros (44p), Demeter (73p)

Harmati Tamás (Kelen SC):„Az idei, utolsó bajnoki mérkőzésünkön a 43.sz.Építők csapatához látogattunk, akik kiváló formában várták a találkozót. A helyszín a Vasas pálya volt, ami több játékos számára és számomra sem volt ismeretlen. A célunk az volt, hogy szépen zárjuk az őszi szezont, és hogy kijavítsuk a múlt heti, hazai fiaskónkat. Jó mérkőzés volt kilátásba. A mérkőzést mi kezdtük jobban, sokkal jobban ”meccsben” voltunk, mint a hazaiak és ez a helyzetek minőségében és mennyiségében is megmutatkozott. Ellenfelünk egyáltalán nem tudott kibontakozni, így az első félidőt sikerült végig kontroll alatt tartanunk, ”csak” a gól hiányzott, amihez pedig pár alkalommal igazán közel álltunk. A második félidőben még nagyobb elszántsággal és lendülettel léptünk pályára, mint az elsőben, és pár perc után sikerült is megszereznünk a vezetést. Ezután szinte egyből egyenlíthetett volna az Építők csapata, de nem tudtak élni a lehetőséggel. Ezután 2 meccslabdánk is volt, de mindkét esetben csak kapufáig jutottunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vendégek is egyre veszélyesebben kezdtek játszani, aminek több helyzet, meg nem adott gólok és egy egyenlítő találat lett az eredménye. A hátralévő időben mindkét csapat mindent megtett a győzelemért, de maradt a döntetlen. Kifejezetten jó mérkőzés volt, örülünk a pontszerzésnek, de annak még jobban, ahogyan játszottunk. Ez a mérkőzés tökéletesen foglalta össze az őszi szezonunkat, megmutatta a fiatal csapatom erényeit, gyengeségeit, valamint jól kivehető volt a fejlődésünk és hogy merre tartunk. Nagyon büszke vagyok minden játékosom teljesítményére! Gratulálok az egész csapatnak!”

Dr. Hevesi Tamás:”Átaludtuk az első játékrészt. Utána nagyon nehéz volt visszajönni a meccsbe. Az érvénytelenített góljaink nem tűntek szabálytalannak. Azokkal nyerhettünk is volna, annak ellenére, hogy a játék képe alapján a döntetlen igazságosnak mondható. Összességében azonban, az a tendencia igen sajátos, hogy hazai pályán mintha mindig „idegenben” játszanánk. Ma gólokat nem adnak meg nekünk, múltkor két büntetőket ítéltek ellenünk, előtte könnyen ítélt piros lap miatt játszottunk emberhátrányban. Reméljük ez csak a véletlen műve.„

Búcsúzni csak szépen szabad! A szezonzáró utolsó mérkőzésén, hazai pályán csak a győzelem tűnt előzetesen elfogadható eredménynek. A gyenge bajnoki rajtot követően, zsinórban 8 mérkőzésen maradt veretlen a csapatunk (6 győzelem és 2 döntetlen). Utoljára a 6. fordulóban kapott ki a csapat. Ellenfelünk nagyot lépett előre az elmúlt bajnoksághoz képest. „Tavaly” az utolsó forduló eredményeit is meg kellett várniuk, hogy biztos legyen a bentmaradásuk. Idén viszont minden megváltozott. Végig a középmezőny elején szerepeltek, csak az utolsó fordulókra tűnik úgy, hogy mintha egy kicsit elfogyott volna a szufla, mivel az eredménysorukba becsúszott két váratlan hazai vereség is (Unione 0:1, Testvériség 1:4).

Az elmúlt héthez képest Pásztor visszatért, kimaradt viszont Sagát. Továbbra is hiányzik a keretből az eltiltott Keglovics és a nagypályás labdarúgást ideiglenesen felfüggesztő Kavalecz, de nem ülhetett a kispadra – az elmúlt héten a kispadtól elküldött (2 meccsre büntetett) – edzőnk, dr. Hevesi Tamás sem.

Már az első percekben kirajzolódott a csatatok felállása és taktikája. A vendégek megszállták a saját térfelüket, a széleken igyekeztek letámadni és amikor labdát szereztek akkor elsősorban a jobb szélen, Koós Bálint oldalán próbáltak kontratámadásokat vezetni.

Láthatóan a vendégek, elszántabban, harapósabban léptek pályára mint a mieink. Vécsi Gabiék ugyan többet birtokolták a labdát, de ezt rendkívül kényelmesen tették. A passzolgatás zömében kimerült abban, hogy a félpályánál Kóródi és Demeter tanácstalanul többször egymáshoz játszott és ezzel igyekezett megtartani a labdát. És még ebbe is volt, hogy hiba csúszott. A labdavesztés után a zöld-feketék a jobb oldalon, a szélsőt szöktették, aki a 16-oshoz érve igyekezett minden esetben lövéssel befejezni az akció. Szerencsére Szendrei mindig a helyén volt, illetve a lövések sem voltak különösebben veszélyesek, ezért mind a 2-3 esetben elhaltak a kapusunk kezében. Egy alkalommal egy lecsorgó labdánál, Prainer még a kapusunk mellett is elvitte a labdát, de kisodródott és mire újra kapura fordulhatott és emelhetett, már ismét védve volt a kapunk, Szendrei és Demeter is visszazárt, végül az utóbbi szerezte meg a labdát. Sőt egy bal oldali szöglet után, a röviden tovább csúsztatott labdát Prainer 4 méterről hanyatt esve alig fejelte a kapunk fölé!

Meglepő, vagy sem, de először igazán csak a 29. percben veszélyeztettük a vendég kaput. Ekkor egy formás akció végén Mészáros vezethette be a labdát jobb oldalon, egészen az ötös és az alapvonal találkozásáig, azonban tiszta helyzetben az érkezők helyett, a passzával az ötösön helyezkedő egyetlen védőt találta el(!). A félidő végéig még egy alkalommal sikerült igazán veszélyeztetnünk a Kelen kapuját. Ekkor Horváth-Vécsi volt a  labda útja, végül csapatkapitányunk kissé balra, a befelé helyezkedő Balazsinhoz játszotta a labdát, aki 8 méterről viszonylag tiszta helyzetből gyengén a kapus kezébe gurított(!).

Az első félidő nem sok bizakodásra adhatott okot. Lassan, körülményesen, sok átadási hibával szövögettük a támadásainkat. A vendég kontrákban sokkal több potenciál látszott.

Fordulás után hamar meg is lett a gyengébb játék böjtje. A 49. percben a félpálya jobb oldalán egy rossz passz után megindulhattak a vendégek a kapunkra, Kóródi a kiugratásról lemaradt (vagy elcsúszott), a keresztbe ívelt labdára a hosszún tisztán érkezett Módly és kissé kisodródott helyzetből a kimozduló Szendreit érintve 8 méterről a léc alá emelt, úgy, hogy a kapuba futó Gergely fejjel még érinteni tudta a labdát, de menteni már nem tudott 0:1.

Azonnal egyenlíthettünk volna! Vécsi balról, a tizenhatoson belülről, az alapvonalról vissza, középre löbbölt, Mészáros a büntető pont közelében tisztán vehette át a labdát, majd egy állítás után az üres kapu mellé lőtt! Úgy látszik gól kellett ahhoz, hogy egy kicsit felpaprikázódjunk. Ez egyben azt is jelentette, hogy hátul szellősebbé váltunk. Játékban komoly adok-kapok kezdődött a pályán, felváltva jutottak el a csapatok a kapukra.

A mérkőzés közepén a mieink két alkalommal is kapuba találtak. Előbb Vécsi passzával Mészáros került helyzetbe, majd, Mészáros centerezésével Vécsi került ziccerbe. Mindkét támadás góllal ért véget. Azonban mindkét találatot érvénytelenítette a játékvezető a partjelző jelzésére. Maradjunk annyiban, hogy mindkét ítélet igencsak véleményesre sikeredett. Mint ahogyan akkor sem látott semmi okot a közbeavatkozásra a játékvezető, amikor is egy szöglet után Demetert úgy lekönyökölték a 16-osn belül, hogy belső védőnknek félcipóra dagadt a feje (a mérkőzés végére). Helyzetek nem csak a Kelen kapuja előtt alakultak ki. A vendégek is a maguk javára fordíthatták volna a mérkőzést. 16-oson belüli lövéssel két alkalommal is megzörgették a jobb alsó kapufánkat!

Azért a 70. percben- nem is érdemtelenül – összejött az egyenlítés. Sokadik bal oldali akciónk után Gergely laposan középre játszott, a labdája végre nem védőt talált, hanem Vécsi, aki pedig az átvétel után egyből a hosszú alsóba helyezett 1:1.

A hajrában a győzelemért játszott a csapat. Vécsi 16-oson belüli lekészítését követően Kóródi estében 7 méterről, hatalmas helyzetben „éppenhogycsak” a rövid bal alsó sarok mellé bombázott! A hazaiak kapusának 3 alkalommal is bravúrt kellett bemutatnia, két alkalommal (Mészáros és Szabó kísérleténél) a bal alsó elől védett vetődve, egy alkalommal pedig, az utolsó pillanatokban, Kablawi 20 méteres ível lövésénél a levegőben úszva, a léc alól piszkálta ki a labdát!

Hát nem ez volt a legjobb meccsünk a bajnokságban. Az első félidő rendkívül kényelmesre sikeredett részünkről. Ritka tőlünk egy olyan játékrész, amikor alig jelentünk veszélyt az ellenfél kapujára. Fordulás után egyre inkább belelendültünk a meccsbe, de a végső lendületünk, pontosságunk meg sem közelítette az elvárhatót. Összességében igazságos eredmény született, egy rendkívül szervezett és fegyelmezett fiatal csapat ellen. A győzelemhez, nagyobb gyorsaság és pontosság, valamit céltudatosabb támadójáték kellett volna és ez ma nem volt meg. Döntetlenünkkel ugyan megtartottuk az 5. helyünket, de az előttünk állók győzelmeinek köszönhetően igencsak elment tőlünk (7 pontra) az élboly. Az elmúlt 9 meccsen veretlenek maradtunk (6 győzelem és 3 döntetlen a mérleg) ami megsüvegelendő eredmény, de összességében mégis maradt bennünk hiányérzet. Folytatás tavasszal. Sok meccs van még hátra, de ahhoz hogy helyezésben is előre tudjunk lépni, egyéni és csapatszinten is sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményekre lesz szükség 2018-ban.