24. forduló: 43. SZ. ÉPÍTŐK SK – VÍZMŰVEK SK 2:6 (1:2)
2016.04.24. vasárnap 17-óra, Mészöly Kálmán műfüves pálya:
Graeser 3 –
Kavalecz 4, Probáld 3, Demeter 3 (Fodor 60p 3), Gergely 4 –
Örkényi 3 (Lovász 72p 0) –
Mészáros 4, Spáth 3 (Faragó 60p 3), Birinyi 5, Makk 4 (Amirehsan 72p 0) –
Vécsi 5
Gól: Vécsi (33p), Vécsi (50p)
Gólpassz: Gergely, Makk
Sárga: Demeter (54p), Örkényi (62p)
Dr. Hevesi György:“Fáradt, fásult, erőltetett volt a játékunk. Árnyékai voltunk saját magunknak. Ez a mérkőzés is bizonyította, hogy ha kihagysz, lezser vagy, akkor bárkitől, bármikor ki tudsz kapni. A védelem elnevezésében is benne van, hogy olykor illene védekezni is, a kapusnak meg védenie. Az itt szereplő játékosoknak nem csak abból áll a feladata, hogy a csapat leghátsó részében szerepelve, a támadást segítsék.”
Szomorú vasárnap. Esős, borús, olyan ágyba bújós. Ráadásul egy kötelező mérkőzés következett. Ellenfelünk tavasszal ugyan jobban szerepel mint ősszel, de sikereiket kizárólag a hátsó régióba tartozó csapatok ellen érték el, eddig. A riválisaink szombati mérkőzéseinek eredményei számunkra kedvezően alakultak, győzelmünk esetén akár a dobogóról is várhattunk volna a folytatást. Ráadásul bár voltak hiányzóink, mégsem tűnt foghíjasnak a keret. Haraldseid betegség, Kóródi térdsérülés, Érsek pedig külföldi utazás miatt hagyta ki a mérkőzést.
Tulajdonképpen úgy indult a meccs, ahogyan vártuk. A vendégek megszállták a térfelüket és sokszor lesre állítással igyekeztek megállítani a támadóinkat. Az 5. percben Mészáros ugrott meg a balösszekötő helyén, kicsit elkapkodott 15 méteres pattogós lövését a kapus látványos vetődéssel paskolta szögletre. A 7. percben Mészáros ment el a jobb szélen, beadása egyedül találta a hosszún Vécsit, támadónk nagy helyzetben nem a lövést, hanem az átvételt választotta, ez lehetőséget adott a védőnek a mentésre, amivel élt is, végül az egy csel után leadott bal lábas próbálkozás a védőt és a vetődő kapust érintve a rövid sarok mellé pattant!
A 11. percben (talán az első támadásából) megszerezte a vezetést a Vízművek. Szöglet után lecsorgó labdát, Demeter becsúszva nem oldalra, hanem középre „mentette”, a felkínált lehetőségre Lengyel reagált a leggyorsabban és 15 méterről egyből lőtt, a labda pedig a tömegben álló Birinyin irányt változtatva, a kapu közepébe vágódott 0:1. Pillanatokon belül válaszolhattunk is volna, de Spáth lefelé csapódó 19 méteres lövése, ha kevéssel is de elkerülte a jobb felsőt. A 12. percben Spáth indította Mészárost a jobb szélen, a laposan középre játszott labdáról Vécsi egy lépéssel lemarad! A 17. percben Demeter feleslegesen felöklelte a kifelé, az oldalvonal felé futó támadót. A kissé jobbról, a kapunktól 19 méterre elvégzett szabadrúgást a vendég játékos remekül tekerte a rövid felső felé, de Graeser a levegőben úszva, nagy bravúrral szögletre mentette a pipába tartó labdát. Azonban kapusunk utóbb mégis úgy gondolhatta, hogy gólt ért volna ez a remek próbálkozás, mert az elvégzett szöglet után olyat tett amire nehéz más magyarázatot találni. A beívelt szögletre egyedül rajtolt, (sem a védőink, sem a támadók nem tettek kísérletet a labda elfejelésére) kifutva az ötösre, szépen hátrafelé homorítva, kosarasokat meghazudtoló módon a jobb felsőbe húzta (zsákolta) a labdát 0:2!?
A sokkból felocsúdva, továbbra is támadásban maradtunk. A játék képét látva, továbbra sem tűnt lehetetlen küldetésnek a 3 pont megszerzése. A 27. percben Birinyi vitt egy kis lendületet a támadójátékunkba, balról befelé húzva, remekül játszott a másik oldalon tisztán helyezkedő Mészároshoz, aki a 16-os vonalán senkitől sem zavartatva vehette volna át a labdát, de az elcsorgott a talpa alatt. Szélsőnk azonban még elérte az alapvonal előtt és egyből a középen tisztán érkező Spáth elé játszott, aki 6 méterről, nagy helyzetben az egyik bevetődő védőt találta telibe! A 33. percben sikerült a szépítés. Gergely ugratta ki Vécsit, aki egyszerre érkezett a labdára a kifutó kapussal, a leperdülő labda a csapatkapitányunkhoz került, aki rutinosan megvárta, hogy a kapuba befutó védő is a lendülettől elessen, majd a 8 méterről kapu közepébe gurított 1:2. Folyamatos nyomás alatt tartottunk az ellenfelet, de az utolsó passzokkal mindig volt valami probléma. A 45. percben azonban úgy nézett ki, hogy semmi sem ment meg minket az egyenlítéstől. Vécsit ugrott meg a félpályáról, egyedül vezethette a kapusra a labdát, már nem is üldözték, bármit megtehetett volna a kifutó kapussal szemben, ő 16 méterről a lövést választott, ami viszont, ha néhány centivel is, de elkerülte a bal alsó sarkot!
Láthatóan a – kapitális hibák után – bekapott gólok sokkolták a játékosainkat. A kapus gólunk után, bár kevesen voltak a lelátón, de a közelmúlt Totó és Tipmix csalásait kezdték el emlegetni a szurkolók. Nem vitásan nehezen felejthető találat volt. Rendesen meg is fogta a csapatot, mert ugyan uralták a mieink a pályát, de a szokásosnál jóval lassabban, körülményesebben játszottak, a helyzeteknél pedig sokszor érthetetlenül gyenge megoldásokat választottak. A II. félidőben nagyobb elánnal jött ki a csapat és bár az első 5 percben ismét kihagytunk két-három jó lehetőséget az 50. percben mégis jött az egyenlítés. Makk bal oldalon futott el éles beadását Vécsi estében 6 méterről a bal alsó sarokba pörgette 2:2.
Sajnos hátra volt még a java. Alighogy meglett az egyenlítés és végre a győzelem felé fordulhattunk volna, ismét jött egy pofon. Az 55. percben a végig rendkívül enerváltan futballozó Spáth veszített labdát a félpálya környékén, az érthetetlen módon behátráló védelem egészen a 16-os vonaláig seggelt. Végül Demeter csúszott oda és szerezte meg a labdát, de ahelyett, hogy a becsúszással egyidejűleg el is rúgta volna, inkább magának akarta a játékszert és egy rátámadó játékos elhozta tőle a labdát, majd átesett a feltápászkodó védőnk lábán. A rendkívül közelről (16,5 méterről) és jó szögből elvégzett szabadrúgást Tóth nagyszerűen tekerte a jobb felsőbe 2:3 (videón).
Mire felocsúdhatott volna a csapat a sokkból jöttek a következő gólok. A 65. és 70. percben bekapott találatok láttán az embernek az volt az érzése, hogy a világ legegyszerűbb játéka futball. A megpofozott boxolóként szédelgő védőink között felpasszolt labdát az egy szem fellépő támadó mindkét alkalommal , a 16-os környékéről könyörtelenül vágta a kapunkba. Persze a játék képe közben nem változott semmit sem. Nálunk volt a labda, még helyzeteink is voltak, de kedv és elszántság hiányában már semmi sem sikerült. Vécsi már 1 lépésről is a kapus kezébe emelt, de Amirehsan is a kapussal állt szemben ziccerben, de olyan lövési formát választott ami talán nincs is. A végén még a csereként beállt (volt játékosunk) Nagy Márkó is bevert nekünk egyet, beállítva a 2:6-os végeredményt.
Döbbenetes meccs, döbbenetes védekezés, döbbenetes vendég helyzetkihasználás. Írd és mond a vendégek 6 támadásból (pontosabban 6 lövésből) 6 gólt szereztek. Nem voltak itt Graeser védések, vagy vendég részről lecsúszott kísérletek, vagy elpuskázott lehetőségek, mellé-fölé szálló bombák. A 6 lövésből 5 gól lett (egyet meg Graeser behúzott, igaz az azt megelőző szabadrúgás is gólt érdemelt volna). Ami kapura ment az meg is zörgette a hálót. Az sem lehet vitás, hogy mindegyik találatot kiváló lövés előzte meg.
Rólunk nehéz bármit is mondani. Utoljára a közel 2 éve a Pénzügyőr mért ránk ekkora verést (0:5) pasaréten. Motiválatlan, fásult 11 vánszorgott a pályán. Igaz végig fölényben játszottunk, igaz sok helyzetet elpuskáztunk, de hol volt a korábbi dinamikus, gyors 1-2 érintős játék!? Helyette sok felesleges csel és labdavezetés, pontatlan ívelgetések, rossz döntések a kapu előtt, összevissza szaladgáló és feleslegesen hátráló védelem, bravúr és védés nélküli kapus teljesítmény, egy hihetetlen potyával fűszerezve. Egy pillanat alatt messze lett a dobogó. Kár érte. Ennek ellenére tudjuk, hogy a gödörből csak egyedül tudunk kimászni, mert egyedül is jutottunk oda. A jövő héten a MAFC ellen javíthatunk. Szombaton 16-óra kezdéssel az egyetemistákhoz látogatunk a Siketek pályára.

