24. forduló: TESTVÉRISÉG SE – 43. SZ. ÉPÍTŐK SK 2:1 (1:1)

2017.04.22. szombat 15-óra, Barátság sporttelep:

Szendrei 6 –

Lovász 4 (Juhász 82p 0), Probáld 4, Kóródi 4, Takács 4 –

Balazsin 4 (Dévényi 30p 5), Kablawi 4 (Kocsis 68p 0), Demeter 4, Horváth N. 4, Gergely 4 –

Vécsi 4

Gól: Vécsi (36p)

Gólpassz: Dévényi

Sárga: Takács (19p), Lovász (57p), Horváth N. (70p), Kóródi (73p)

Dr. Hevesi Tamás:“Ameddig nem tudjuk befolyásolni a pálya méretét, talaját, addig nekünk kell alkalmaznunk a talajhoz. Úgy látszik mi csak egyféle képen tudunk játszani, függetlenül a körülményekhez. Eszetlenek voltunk és ennek meg is lett az eredménye. Pedig meg volt a vezetés, aminek megtartásához nem is kellett volna különösebb teljesítmény, talán csak egy kis akarat és fegyelem. Ezek a tulajdonságok viszont ma szinte senkiben sem voltak. Ez így viszont egy nagyon színtelen és szagtalan teljesítmény lett. A jövő héten kiderül, hogy a saját hibánkból tudunk-e tanulni, vagy még abból sem.”

Az őszi  mérkőzéseink közül talán tesi elleni volt az egyik legnehezebb. Hihetetlen, már már a sportszerűség határait súroló (vagy átlépő) agresszióval játszottak ellenünk a zöld-fehérek és ez bejött nekik. Végig vezettek, csak az utolsó pillanatokban sikerült pontot menteni hazai pályán. A két csapat között jelenleg 11 pont és 5 hely van a javunkra. Papíron az esély egyértelműen a mieink mellett szólt, de ismerve a keret állapotát, most már minden meccs lutrinak számít. A teljes 23 fős keretből a mostani mérkőzésre mindössze 12 mezőnyjátékos állt rendelkezésre(!). Minden héten azt gondoljuk, hogy nem lehet rosszabb, aztán mégis. Lassan oda jutunk, hogy létszámhiány miatt fog elmaradni egy mérkőzésünk. A Pestszentimre elleni, múlt heti meccs után további 3 játékos növelte a hiányzók sorát. Örkényi megsérült, Szabó Zs. 5 sárgáját szedte össze, Érsek pedig kiállítása miatt lett eltiltott. A héten ismét „állományba helyezett” Komáromi a pénteki futsal fordulóban kapott pirosat, így ő sem tarthatott a csapattal. Ráadásul Balazsin is húzódással, összedrótozva vállalta a játékot. A kapuban újoncot avattunk, a mai mérkőzésen Szendrei Péter nevével kezdődött a csapat összeállítása. A 34 éves rutinos hálóőr korábban megfordult a III. Kerület TUE, a Csepel SC csapataiban, de védett egy spanyol 3. ligás csapatnál is. Egyébként Péter a korábbi válogatott, Újpesti kedvenc Szendrei József fia, szóval kapus génekből és hagyományokból nála nem lehet hiány.

A Tesi pálya mit sem változott. Legalábbis a méretében, az állapota viszont sokat romlott az utolsó találkozásunk óta. Göröngyök, lyukak, kopások szabdalták a pálya amúgy is egyenletlen talaját. Már az első percekben kiderült, hogy nehezen fog menni az alkalmazkodás. Így aztán nem volt meglepő, hogy a hazaiak az első percektől kezdve mezőnyfölényben játszottak.

A 10. percben egy jobb oldali beívelés után a hosszú ötösön Orosz fejelhetett, de a kapura tartó labdája Balazsinról lecsorgott, Szendrei pedig előrevetődve felszedte a labdát. Negyed óra kellett, hogy először eljussunk a Tesi kapujához, Gergely bal oldali éles beadását Vécsi kitekeredve fejelte fölé-mellé. A 22. percben egy jobb oldali hazai szöglet után a hosszú saroknál, egy rövidre tartó fejest kellett fognia kapusunknak.

A 27. percben Rékási kapott jó labdát, de 10 méterről a jól helyezkedő Szendreit találta el, aki a kipattanónál nem találta az összhangot Lovásszal, végül, ha üggyel-bajjal is, de sikerült megszereznie a labdát. A 29. percben jött az első igazi nagy hazai helyzet, egy éles jobb oldali beadás után Pósa tiszta helyzetben, 6 méterről fölé fejelt!

A 30. percben jött az első kényszerű cserénk. Balazsin rogyott a földre (senki nem bántotta) majd a játékostársai segítségével hagyta el a játékteret. A helyére érkező Dévényi egyből üde színfoltá vált a csapatunkban, mert a többiekhez képest némi élénkséget vitt a játékunkba. Olyannyira, hogy közreműködésével a 36. percben – minden előzmény nélkül – megszereztük a vezetést. Végre sikerült néhány passz, melynek eredményeképpen a hazai térfél közepén Dévényi két ember között vette át a labdát, ügyesen megtartotta, majd a büntetőterületen belülre cselezte magát, ahol ő is befejezhette volna az akciót, de inkább önzetlenül a mélységből érkező Vécsi elé játszott, aki a kivetődő kapus felett, 7 méterről a kapu közepébe löbbőlt 1:0.

Viszont nem sokáig maradt meg az előnyünk, a 44. percben egy kiugratással Orosz törhetett be a 16-oson belülre, Kóródi csak kísérte, de nem támadta meg, a támadó pedig 10 méterről, kissé balról olyan ütemtelenül rúgta meg a labdát, hogy az a ledermedő Szendrei mellett a hosszú sarokba gurult 1:1.

Döntetlennel vonultak a csapatok szünetre, ami az utolsó perces hazai egyenlítés ellenére számunkra volt hízelgő. Sok helyzet nem volt a félidőben, de a mieink a gólon kívül semmit sem mutattak támadásban. A Zöld-fehérek legalább próbálkoztak, mintha számukra bírt volna téttel a meccs, nem pedig a mieink lennének harcban a dobogóért.

Fordulás után sem fordult jobbra a helyzet. Az 47. percben egy beadás Kablawi röviden, középre fejelt ki egy labdát, Simon egy átvétel után, 16 méterről kapura suhintotta a labdát, ami alig egy méterrel kerülte el a kapu bal oldalát. Az 50. percben ismét egy hazai beadás után Takács mentés helyett mellel „lekészítette” a labdát Simonnak, aki most 17-ről kaput talált, de Szendrei a levegőben úszva bravúrral védeni tudta a bal felsőbe tartó labdát!

A 66. percben megszerezte a vezetést a hazai csapat. Egy bal oldalon vezetett támadás során a hazaiak áthozták a labdát a jobb oldalra, a védőink lassan tolódtak, végül a jobb szélen (lesgyanús helyzetben) Orosz kapta a labdát, aki betört a 16-oson belülre és 6 méterről a tehetetlen kapusunk mellett a hosszú sarokba passzolt 1:2.

A 67. percben a gólra góllal válaszolhattunk volna. A bal szélről, a 16-os sarka közeléből Demeter végezhetett el szabadrúgást, az élesen a kapu elé (vagy kapura) lőtt labdájára, többen is érkeztek, de senki sem érte el a labdát, viszont a bemozgások így is megzavarták a hazai kapust, aki végül a hosszú saroknál vetődve bravúrral kiütötte a labdát!

A 68. percben pedig akár újra a mi kapunkban pattoghatott volna a labda. Egy éles bal oldali beadás után az ötösre berobbanó hazai játékos lövésébe Szendrei a gólvonalon kézzel(fejjel) reflexszerűen belekapott! A 75. percben voltunk talán legközelebb az egyenlítéshez. Takács bal oldali beadása után a hosszún helyezkedő Kocsishoz csorgott a labda, aki 14 méterről nagy bombát küldött a rövid felső felé, a labda a felső léc éléről vágódott vissza, középen pedig a védők tisztázni tudtak!

A hajrában mezőnyfölényben játszottunk, de már csak két bíztatóbb lehetőségünk adódott a hazai kapu előtt. Előbb egy Demeter pontrúgásról Juhász alig maradt le a hosszú ötös sarkán. Majd Kocsis kiugratásával Vécsi roboghatott volna tisztán kapura, de hosszan szöktette magát és a kapus könnyen felszedte előle a labdát. A 82. percben egy becsúszás után Lovász is megsérült, várhatóan tovább szaporítva a jövő heti kiesők sorát.

A hazaiak viszonylag simán nyertek az elképzelés és elszántság nélkül játszó mieink ellen. Nehéz meccsre, harapós Testvériségre számítottunk, ehelyett kedvetlen, alulmotívált Építőket kaptunk. Az embernek olyan érzése volt, mintha egy rossz időpontra lekötött edzőmeccsen kellett volna (kötelezően) részt vennie a csapatnak. Mintha nem nekünk lett volna fontos(abb) a 3 pont megszerzése, mintha nem a mieink „küzdenének” az érem megszerzéséért. Az utóbbi időben ritkán láthattunk ilyen gyenge 43-ast. Ezek után nehéz megjósolni, hogy mi várható a jövő héten, melyik arcát mutatja majd a csapat. Mindenesetre ehhez többen nem lettünk. Balazsin és a hajrában megsérült Lovász sérülése sem tűnik könnyen kiheverhetőnek. Folytatásban a dobogót is érintő rangadó következik, szombaton (18-órai kezdéssel) az Ikarus látogat a Fáy utcába.