29. forduló: 43. SZ. ÉPÍTŐK SK – THSE-SASHALOM 0:5 (0:2)

2016.05.28. szombat 17-óra, Mészöly Kálmán műfüves pálya:

Haraldseid 4 –

Kavalecz 4, Demeter 4 (Spáth 61p 4), Kóródi 4, Gergely 4 –

Örkényi 4 (Probáld 46p 4)

Érsek 4-2=2, Birinyi 4, Fodor 5, Makk 4 (Mészáros 46p 4) –

Vécsi 4 (Kocsis 46p 5)

Sárga: Haraldseid (26p), Örkényi (38p), Kocsis (58p)

Piros: Érsek (35p szabálytalanságért)

Dr. Hevesi Tamás:„Ez ma a Csapat kudarca volt, amiben én is rendesen benne voltam. Nem tudtam felpörgetni a srácokat erre a meccsre és így átszaladt rajtunk a csúcsformában lévő Sashalom. Gratulálok nekik, nagyszerűen játszottak”.

Az igazsághoz tartozik, hogy az utóbbi időben a csapat láthatóan egy kicsit belefásult a kötelezőkbe. Félgőzzel hozta ezeket a meccseket, de közben maga is leült. Most viszont egy olyan rangadó következett, amikor a játékosok minden tudására szükség volt. Tulajdonképpen a keret összes játékosa rendelkezésre állt, más kérdés, hogy milyen állapotban. A vezetők elmondása szerint, különböző sérülések, betegségek, forma ingadozások és a szezonvégi koncentráció hiánya is nehezítette az ideális mérkőzés állapot kialakítását. Ráadásul speciális maga a helyzet is amiben az együttesünk van. Dobogóért küzdünk, de ha nem szerzünk 6 pontot a hátralévő két mérkőzésből, akkor a jelenlegi státuszunk megőrzése is kérdéses lehet, akár az 6. helyig is visszaeshetünk a végére. A vendégek az ezüsttért küzdenek és jó eséllyel meg is szerzik azt. A Gázgyár NB3-as „visszalépésével” akár az osztályozón is vitézkedhetnek majd az osztály váltás érdekében.

Már az első átadások után látszódott, hogy ez a meccs köszönő viszonyban sem lesz az elmúlt hetek, már már unalmasan könnyű mérkőzéseivel. A 2. percben Gergely végezhetett el szabadrúgást a vendég térfél közepén, az élesen a kapu elé tekert labdáját Fodor tovább csúsztatta, így az a hosszún érkező Érsek elé került, de pillanatok alatt kizárták a szélsőnket a helyzetből. A 8. percben egy kiugratás után a balösszekötő helyéről Lőrinc húzhatott a kapunkra, már csak Haraldseid állhatta volna az útját, szerencsére (ekkor még) a csatár egy kicsit elkapkodta a helyzetet és méterekkel a kapu mellé emelt.

A 10. percben helyzetre helyzettel válaszoltunk. Kóródi fejjelt vissza egy labdát Fodornak a félpálya közelében, középpályásunk nagy lendülettel előre felé indult, Vécsivel való kényszerítő után egyedül törhetett kapura, 14 méterről a kapu hosszú, jobb felső sarkát célozta meg, de a hálóőr gyors vetődéssel, bravúrosan oldalra ütötte a labdát. A 13. percben ordító helyzetet hagytak ki a vendégek. A jobbszélső játékos előbb Gergelyt verte meg a szélen, majd az alapvonal közeléből befelé húzott, a belső védőink mellett is elvitte a labdát, végül azonban az ötös sarkáról, tiszta helyzetből leadott, lapos lövését Haraldseid lábbal, nagy bravúrral hárítani tudta!

A 23. percben Érsek kavargatott a jobb szélen, majd kissé vissza Kavaleczhez játszott, jobb oldali védőnk egyből középre tekerte a labdát, pont a hosszún helyezkedő Makkhoz, aki mire feleszmélt, már el is sodorták előle a labdát. Sajnos már ez az időszak is előrevetítette a vereség lehetőségét. A vendégek sokkal élesebbek voltak ezen a meccsen. A párharcokat folyamatosan megnyerték és gyorsan, pontos hosszú labdákkal hozták játékba az elől lévő társaikat.

Ezért különösebben váratlanul nem érhette a szurkolókat a vendég vezető gól. A 26. percben Érsek hozhatta volna fel a labdát tisztán a térfelünk közepén, de passz helyett belevezette az előtte összezáró két vendég játékosba, a megszerzett labdát ügyesen a kifelé mozgó védőink között Tóth elé játszották, aki megpróbált elhúzni a kifutó Haraldseid mellett, de kapusunk lábbal akasztotta a játékost. 11-es! A labdát Füzy a balra mozduló kapus mellett a jobb felsőbe bombázta 0:1. A 28. percben akár egyenlíthettünk is volna. Gergely iramodott meg a bal szélen, Vécsivel való gyors kényszerítő után az alapvonalról a büntetőpontra gurította vissza a labdát, viszont a csapatkapitányunk elől pont egy ütemmel hamarabb érkezve, becsúszva menteni tudott egy védő.

A 30. percben egy nagyon buta és könnyen elkerülhető gólt kaptunk. Tulajdonképpen ennél a helyzetnél elaludt mindenki. Füzy a 16-is vonalának magasságából végezhetett el bedobás, amit nagy erővel az ötös fel hajított, a védőink csak ámultak, így a labda kettőt is pattanva, senkit sem érintve akadálytalanul egészen az ötösig jutott, ahol a kapusunk sem eszmélt túl gyorsan, nem úgy Lőrinc, aki a hosszú oldalról a rövidre robbanva megelőzve Haraldseidet a léc alá stukkolt 0:2.

És a java még hátra volt. A 35. percben meg is fogyatkoztunk. Az ellenfél térfelének közepén, az oldalvonal mellett Érsek harcolt meg a labdáért Péterrel és közben letalpalta a vendég játékost. A szabálytalanság ténye a lelátóról sem volt vitatható, de olyan nagyon nem tűnt súlyosnak az eset. Jól láthatóan a játékvezető sem gondolta máshogy, mert miközben az esethez sietett, a mell zsebében kotorászott a sárgáért. Érkezésekor viszont meggondolta magát (valószínűleg a taccsbíró hatására) és egy hirtelen mozdulattal végül a farzsebéből a piros lapot halászta elő és kiállította a játékosunkat. Az első félidő utolsó 10 percében már különös dolgok nem történtek, uralta a meccset a gól és létszám fölényben játszó vendég csapat.

A szünetben a sérüléssel bajlódó Vécsi nem erőltette tovább a lábát, helyette Kocsis érkezett, de bejött a pályára Mészáros és Probáld is. Ennek ellenére a folytatás sem sikerült túl jól. A 47. percben egy vendég keresztlabda Kavaleczet találta volna el, de ő elcsúszott, ráadásul olyan szerencsétlenül, hogy estében a fejéről pont Vincéhez csorgott a labda, aki köszönte szépen és kissé kisodródott helyzetből 8 méterről a hosszú alsóba helyezett 0:3.

Az 56. percben szépíthettünk volna, Birinyi adott nagyszerű labdát a mélységből induló Kavalecznek, aki egy az egybe vezethette a labdát a kapusra, de 15 méterről a kivetődő hálóőrt találta telibe, a kipattanót Mészáros 23 méterről egyből kapura küldte, de a labda néhány centivel az üres kapu felett hagyta el a játékteret. A 62. percben növelte előnyét a sárga csapat. Lőrinc húzott Kavalecz és Probáld között kapura, majd 6 méterről éles szögből kapura gurított, Haraldseid is leblokkolt, nem reagált, ezért a labda akadálytalanul a hosszú alsóba jutott 0:4.

A 67. percben futószalagon jött a következő gól. Pakó verte meg egy ügyes testcsellel Gergelyt a jobb szélen, majd az alapvonalon befelé húzott és visszagurított Lőrinchez az ötösön, aki tiszta helyzetben még azt is megvárta, hogy a kapus leüljön és végül lazán a bal alsóba helyezett 0:5. A 70. percben újabb gólt kaphattunk volna, de most Haraldseid jól zárta a szöget és „kitérdelte” Lőrinc ziccer kísérletét. A 76. percben Mészáros rázta meg magát, szép cselekkel a 16-oson belülre tört, de az ötös sarkáról túl emelte a labdát, ami így nem csak a kivetődő kapuson, hanem a rövid felső léc felett is túljutott.

A hátralévő időben – szerencsére – a vendégek cserélgetni kezdtek, így talán ennek is köszönhetően visszavettek az iramból és több gólt már nem szereztek a hátralévő időszakban.

Pedig ha lendületben maradnak… A látottak alapján – bármennyire rettenetes is ezt kimondani – ez az eredmény még ránk nézve hízelgő. A vendégek egy-két érintős játékát néha szemmel is nehéz volt követni. Persze a mieink a kiállítás miatt közel egy órán keresztül 10 emberrel játszottak, de azért ne legyenek illúzióink, ma teljes létszámmal se lett volna sok esélyünk ellenük (bár valószínűleg nem is lett volna ekkora zakó belőle). Ma a vendégek mentálisan, fizikálisan, taktikailag, technikailag (és még sorolhatnánk) a toppon voltak. A mieink pedig – mint ahogyan az elmúlt meccseken is látszódott – leszállóágban. Így aztán amikor a saját bőrükön érezték, hogy ez ma nem lesz egy sétagalopp, akkor már késő volt, nem tudtak váltani. Bármennyire is szerettek volna felpörögni, meg sem tudták közelíteni a sashalmiakat. Nem tudták felvenni a versenyt velük.

 Jövő hét pénteken (20:15-ös kezdéssel) a TF pályán a Hegyvidék ellen zárjuk a bajnokságot és reméljük sikerül a fiúknak némileg feledtetni ezt a csúfos napot.