Kerekasztal: Játékvezetésről, pályakérdésről, kötelező utánpótlásról

A téli szünetet kihasználva egy beszélgetést szerveztünk az MLSZ Budapesti Igazgatóságán, amelyen Lovász Tamás István, az MLSZ Budapesti Igazgatója, Juhos Attila, a BLSZ Játékvezető Bizottságának elnöke, Boldizsár Imre, a Csillaghegyi MTE elnöke, Bajzik József (Hobo), a Hegyidék SE vezetőedzője és Hevesi Tamás, az FFC vezetőedzője vett részt. A téma az amatőr klubok felé támasztott elvárások és az igazgatóság szerepe, az elnyűhetetlen játékvezetés-téma és a a kötelező utánpótlás volt.

Az igazgatóság szerepéről, amatőr klubok felé támasztott elvárásokról…

Bajzik József:  – Az a problémám, hogy azt érzékelem, hogy az MLSZ egybemossa az amatőr klubokat az NB III-s félprofi klubbokkal. Csak egy aprósággal szemléltetve: minek kell például nekünk kötelezően nyomtató, ahhoz, hogy 15 papírt kinyomtassunk egy bajnokság során. Budapest eleve egy sajátos hely, nehezebb teljesíteni a növekvő elvárásokat, vidéken a legtöbb helyen nem kell megküzdeni a pályabérléssel. Nekünk a költségünknek a nagy része rámegy erre.

Hevesi Tamás: – Én azt gondolom, hogy az MLSZ feladata, hogy segítse azt, hogy a labdarúgás alsó gyökereiből a profi futballt táplálja. Nem látom azt a szakmai utat és koncepciót, hogy hogyan lesz egy olyan kisgyerekből profi labdarúgó, aki nem kell a nagyobb kluboknak és az akadémiáknak, nekünk viszont lételemünk, hogy nálunk szerepeljen. Nem látom ezt az utat felépítve. Mi belerokkanunk a pályabérlésbe. Fontos lenne, hogy az amatőr klubok jobb kondíciókkal jussanak hozzá a pályákhoz, mint a félprofi és a profi klubok.  Ha nem kapunk anyagi hozzájárulást a pályabérléshez, legalább abba kéne valahogy belenyúlni a szövetségnek, hogy jobb áron kapjuk meg a pályákat, mint a piaci ár. Az értékes utánpótlás-neveléshez terület kell, minél több utánpótláscsapat van, annál több órát kell bérelnünk, amivel nincs baj, de az árat szabályozni kell valahogy, ezt a munkát segíteni kellene.

Boldizsár Imre: – Már csak az emlékünkben van szövetség, az MLSZ utasításos rendszerben működik. Régen jobban lehetett az amatőr futballt segítő javaslatokat tenni és érvényre juttatni. Nehéz dolguk van az igazgatóknak, mert végre kell hajtaniuk a központi utasításokat, de közben ott van rajtuk a csapatok, a rengeteg játékos és hozzátartozó általi nyomás. Nálunk nem érvényesül az egy falu egy pálya elve. Budapest nagyon speciális helyzetben van. Egy hatalmas futballozni vágyó tömeget kell segíteni. A társadalmi elnökségnek a felelősségét látom a legfontosabbnak. A mai budapesti társadalmi elnökség nagyon jó lehetne, de nem látjuk az eredményeiket, a törekvéseiket. Az MLSZ rengeteg dologban segít, de speciális helyi problémákra úgy gondolom, nincs rálátása, vagy jobban kéne ezekre odafigyelnie. Köszönjük az anyagi segítséget, de további problémákat is látni kell, és megoldani.

Lovász Tamás István: – 2011. január elsején integrálódott a 20 megyei szövetség, és egy új szövetségi struktúra alakult ki. Budapestet nézve, egy anarchikus helyzetben kellett rendet tenni. Azzal erősen vitatkoznék, hogy az önálló szövetségek mennyire voltak erősek, vagy mennyire működtek jól.  Pillanatnyi lobbiérdekeken múlt, hogy melyik megye mennyire erős. A Magyar Labdarúgás a rendszerváltás óta nem volt jobb helyzetben. Ma a csapatoknak a 10 százalékát kell befizetniük a költségeiknek, a többi részt az MLSZ állja. Nyilván nálunk a pályahelyzet miatt ez nem tudott akkora segítség lenni, mint vidéken, ahol a csapatok nagy részének saját pályája van, de így is jelentős segítség.  A társadalmi elnökséggel kapcsolatban elmondanám, az érdekérvényesítésnek vannak formális és informális részei, az elnökség nem egy döntéshozó elnökség, hanem egy tanácsadó testület. Korlátozottak a lehetőségei, de attól függetlenül azt gondolom, hogy egy-egy döntés-előkészítésben nagyon fajsúlyosan tud részt venni, még ha nem is reklámozza ezt. Az MLSZ önmagában nem tudja megoldani a budapesti pályakérdést, bármennyire is működik jól, kormányzati döntésekkel oldható meg, a törekvés én azt gondolom, hogy minden szereplő részéről megvan. Folyik a munka megoldás érdekében.

A játékvezetésről…

Hevesi Tamás: – Egy fiatalított játékvezetőkeret van. Összességében azt tudom mondani, hogy az ősszel 15 mérkőzésünkből 13-on elégedett voltam a játékvezetéssel, ez egy nagyon jó arány. A BLSZ I-ben több a jobb játékvezető, mint a gyenge. Nem látok olyan súlyos problémát, a csapatok részéről én többet látok viselkedésben. Persze, mindig van hova fejlődni. Nagyon tetszik, hogy jelenleg több BLSZ I-es játékvezetőnek most úgy van tekintélye, hogy nem kell rájátszania.

Boldizsár Imre: – Én nem bontanám le egy-egy meccsre a játékvezetést. Amikor átvetted az elnöki posztot (Juhos Attilának) személy szerint azt vártam tőled, hogy egy olyan egységes szemléletet próbálsz kialakítani, ami a minimum. Kiszűritek a nem alkalmas embereket, akiknek a személyiségük nem alkalmas a játékvezetésre. Én azt gondolom, hogy a megszerezhető pontok 15 százalékát a játékvezetés miatt vesztettük el. Örömmel üdvözlöm, hogy egyre több ellenőr van a pályán. A múltkor másfél óráig írta a játékvezető a jelentést, mondtam is neki, hogy ha azt írná le, ami történt, akkor csak 10 percig tartana. Az ellenőri jelentéseket persze nem ismerem, de abban bízni kell, hogy a játékvezető ellenőr azt írja le, amit látott. Erre nagyon oda kell figyelni. Fontos, hogy ez az ellenőri keret 10 százalékig megbízható legyen. Visszatérve, hogy én tavaly találkoztam olyan játékvezetőkel, akiket semmilyen osztályban nem alkalmaznék, amúgy sem tennék különbséget az osztályok között. Minél többet ellenőrzitek őket, ki kell szűrni.

Bajzik József: – Én a második csapat révén BLSZ IV-ben is ott vagyok, ott még össze szoktam veszni a játékvezetővel, de a BLSZ I-ben már csak ritkán. Budapesten mérkőzések nem maradnak el a játékvezetők miatt, mindig ott vannak, viszont sűrűn van az, hogy 5-6 perccel később kezdődik a meccs. A következetességet Juhos Attila JB elnök jól képviseli, de vannak játékvezetők, akik nem, azokat elküldeném. Emberi dolgokat nagyon fontosnak tartom. Tudom, hogy a fő probléma, hogy kevés játékvezető van. Nagy kérdés, hogy jókor indulnak-e a tanfolyamok. A budapesti játékvezetés én azt gondolom, hogy jóval magasabb szintű, mint más megyékben.

Lovász Tamás István: – A játékvezetés kapcsán úgy látom, hogy nem a szabályok ismerete a legfőbb tényező, hanem hogy mennyire jól tudja elviselni azt a pszichés nyomást, ami a pályán éri. Kell egy stressztűrés, aki ezt nem tudja kezelni, nem lesz jó játékvezető. Az fontos, hogy ez ne a pályán derüljön ki, hogy tudja-e kezelni ezt vagy nem. A másik, hogy elindult egy folyamat nemzetközi szinten, ami a fiatalítást tűzte ki zászlajául, és ennek vannak előnyei és hátrányai, de ebbe az irányba kell menni. Egy másik dolog, a harmadik évre egy vizsgázott csoportból csak 10 százaléka marad a játékvezetőknek a pályán, ebben közös a felelősség. A játékosok, edzők nagy része miért gondolja azt, hogy a pályán mondhat olyan dolgokat, vagy tehet olyan dolgokat, amit, ha az utcán megtesz büntető feljelentés a következménye. Fontos, hogy próbáljuk meg nem kivinni a feszültséget a pályára.

Juhos Attila: – Engem a társadalmi elnökség nevez ki. Tartozok nekik elszámolással, mellettük a budapesti igazgatónak, és az MLSZ JB-nek. Adjunk hálát az Istennek, hogy a Budapest Igazgatóságon rend és csend van. A BLSZ JB a legnagyobb bizottság, és nálunk mindenki egy irányba megy. A JB-ben nagyon jó nevekből áll, innentől azon múlik, hogy közülük ki mennyit tud hozzá tenni a fejlődéshez. Egységes szemlélet soha nem lesz a játékvezetésben. Egy 16 fős keret soha nem fog ugyanúgy vezetni, ez mindenhol így van, ez a BL-ben is így van. Az ellenőrökről… Egy ellenőr és a játékvezető között elvileg olyan viszony kell, hogy legyen, mint egy edző és egy játékos között. Ebbe az irányba kell mennünk, fontos, hogy olyan ellenőri keretünk legyen, akikre a játékvezetőink is felnéznek. Nem látom azt, hogy minden játékvezető átérzi azt, hogy mekkora felelősség az, hogy BLSZ-mérkőzést vezet. Fontos, hogy úgy feküdjön le, hogy este azért érezze a lelkismeretfurdalást, ha elrontott egy meccset, és jó érzéssel aludjon el, ha jól vezette a meccset. Az pedig, ha valaki nem ér egy órával előbb oda a mérkőzés helyszínére, az nem elfogadható! Az egy fontos probléma, hogy a csapatok száma rohamosan nőtt országos szinten, viszont a játékvezetők száma pedig csökkent, ez egy ellentétes folyamat. A fegyelmezési lehetőségeinket is behatárolja. A megoldás a tömegesítés lenne.

A kötelező utánpótlásról…

Bajzik József – Önálló utánpótlás-nevelő klubok továbbra is két felnőtt csapatnak adhasson utánpótlást, mert minden szigorításnak Budapesten árfelhajtó hatása van. Rákényszerülünk, hogy legyen utánpótlásunk, de feltételek nem adottak, és ennek egyik oka ismét csak a pályakérdés elsősorban. A budapesti amatőr csapatok nehéz helyzetben vannak ebből a szempontból, könnyítésre lenne szükségünk. Két fontos dolgot szeretnék, az egyik, hogy választható korosztály legyen a kötelező utánpótlásban, a másik, hogy adhasson egy utánpótlás-nevelésre szakosodott klub két különböző egyesületnek csapatot.

Hevesi Tamás: – Van olyan budapesti pálya, ahol egy pályán nyolc csapat eddz egyszerre, ott milyen szakmai munka folyhat? Ebből, hogy lesz utánpótlás. Külön utánpótlás nevelő csapatok számára kiírt bajnokság mellett vagyok, nem annak, hogy legyenek kötelező utánpótláscsapatok. Ha nincsenek meg a tárgyai és szakmai feltételek valahol, akkor semmi értelme nincs, hogy ott utánpótlás-nevelés legyen.

Boldizsár Imre:  – Úgy gondolom, hogy minden egyesület alapvető érdeke, hogy legyen utánpótlása, ha hosszú távon gondolkozik. Ez a saját érdeke, azt kell megnézni, hogy erre van-e lehetősége. Ha van saját pályája, akkor nagy valószínűséggel meg tudja ezt oldani. A kötelező utánpótlás amatőr szinten nem komoly. Itt arra van lehetőség, hogy szabadidős tevékenységet végezzenek a gyerekek. Erre viszont nem lehet kötelezni a csapatokat, mert nem ez a felelőssége az amatőr egyesületnek, hanem az, hogy, akik kiöregednek az utánpótlásból lehetőséget kaphassanak a további játékra, őket benntartsák a labdarúgó rendszerben, hozzájuk elmehessenek sportolni, és egészséges felnőttek legyenek.

Lovász Tamás István: – Az NBI, az NBII és az NBIII-as egyesületek nem tudják lefedni az egész országos utánpótlást, így szükség van arra, hogy a 320 megye I-es egyesület kivegye a részét ebből. A megyei első osztály minden megyének a reprezentáns osztálya, és abban minden megyei igazgató egyetért, hogy itt fontos, hogy legyenek elvárások. Ha ez a 320 csapat nem segít, az NB-s csapatok nem tudják lefedni az egész országos utánpótlást. Ezeknek a csapatoknak feladatuk az, hogy be kell hoznia a gyerekeket a rendszerbe. A Budapest és megyei első osztályú csapatoknak, nem mondhatjuk azt, hogy azt csináltok, amit akartok, mert akkor nem lesz utánpótlás. Budapestre rátérve, ez nem egy 2000 fős falu, ahol 13 fős osztályból 6 lány, ez egy 1,7 milliós város, itt ha nem tudja megoldani 32 egyesület, hogy legyen két utánpótláscsapata, akkor nagy gond van.