10. forduló: BUDAFOKI MTE II – 43. SZ. ÉPÍTŐK SK 0:1 (0:1)
2017.10.21. szombat 15-óra, Promontor utca:
Haraldseid 7 –
Juhász 8, Demeter 7, Pásztor 8, Gergely 7 –
Horváth N. 8, Szabó M. 7 (Birinyi 72p 0), Örkényi 8 (Kablawi 80p 0), Szabó Zs. 7-2=5, Balazsin 7 –
Sagát 7 (Nagy D. 90p 0)
Gól: Balazsin (18p)
Gólpassz: Szabó Zs.
Sárga: Demeter (57p), Juhász (78p), Pásztor (94p)
Piros: Szabó Zs. (38p 2. sárga lappal)
Dr. Hevesi Tamás:“Ha valamit elképzelek a csapatunk játékáról, akkor körülbelül ez az. Persze a korai kiállítás alkalmazkodásra késztetett bennünket, de ma ebben is tökéletesek voltunk. Pedig sok hiányzónk volt, viszont fegyelemben, taktikusságban és játékban is kimagaslót teljesítettünk. Nem is lesz könnyű dolgom a jövő héten a csapat összeállításnál.”
Emecz Viktor:”Taktikus, fegyelmezett, az emberhátrány ellenére sokszor szemet gyönyörködtető játékkal, megérdemelten nyertük meg a meccset. Azt gondolom mindent elmond a mérkőzésről, amikor a meccs végén az ellenfél egyik szurkolója dicsérő szavakkal méltatta a csapatom.„
Nagyon úgy néz ki, hogy ez már csak amolyan felemás szezonja lesz a csapatnak. Hiányzik a kiegyensúlyozottság és a tavaly látott magabiztosság. Emellett sajnos hiányzik a stabilitás is. Hétről hétre mindig más csapat lép pályára 43-as színekben. Láthatóan a tavalyi megszállottság oda lett, átalakult a fontossági sorrend. Ebben az idényben már nem csak sérülés, vagy eltiltás miatt vannak hiányzóink…
Ezen a hétvégén Szendrei (utazás), Kavalecz (egyéb program), Kóródi (betegség), Keglovics (sérülés) és Varga (sérülés) hiányát kellett pótolni valahogyan. Aztán tovább tetézte a gondokat, hogy a meccs előtt néhány órával kiderült, hogy Vécsi Gabi autóbalesetet szenvedett (szerencsére személyi sérülés nem történt). Így csapatkapitányunk is kénytelen volt kihagyni a budafoki derbit. A padról erre a meccsre – az elmúlt heti kiállítása miatt – száműzésre került a vezető edzőnk is. Dr. Hevesi Tamás csak a lelátóról követhette az eseményeket. Vécsi és Kóródi hiányában ezen a mérkőzésen Demeter viselte a csapatkapitányi karszalagot.
Az ellenfelünk egy olyan csapat, akik ellen a Blsz1-es létünk alatt még nem volt győzelmünk. 1:2, 1:2, 1:1, 1:2 a két csapat eredménysora. A Budafok komoly átalakulásokon eset át az elmúlt években. Az Újbudával való fúzió után kettészakadt a csapat. Az akkor még Budafoki LC a tavaly előtt elért 6. helye ellenére (a versenyszabályok miatt) kénytelen volt visszalépni Blsz2-be, amit tavaly meg is nyertek. Mivel az I. csapat Nb2-be lépett, a most már II. csapat néven vissza tudtak jutni az első osztályba. A most futó bajnokságban a piros-feketék masszív középcsapatnak mutatkoznak, mindenkit (kivéve a REAC csapatát) szoros meccsbe kényszerítettek. A Budafokon rendezett Blsz Teremtorna kivételével eddig nem termett sok babér számunkra a Promontor utcában.
Jól indultunk (és végig jók is maradtunk). A 7. percben szépen felépített támadás után Horváth jobb oldali bepasszát, Sagát vágta 10 méterről kapura, de a kapus lábbal védeni tudott a rövid sarok előterében. Gyorsan, pontosan kreatívan játszottunk. Egy két érintővel és hirtelen rágyorsításokkal építettük támadásainkat. Minden a helyén volt. Csak a gól nem. Mert a lehetőségeinket bizony – ekkor még – elpuskáztuk. Főleg Balazsinnak lett volna többször is esélye arra, hogy a kapu előtt nagyot alkosson, de ezeknél a helyzeteknél nem volt a helyzet magaslatán.
A 18. percben egy bedobás után, a hazai térfél közepén Szabó Zs. lendült meg a kapu felé, a 16-osn belülre érve emelt lövéssel a kiinduló kapus felett 14 méterről a felső és a jobb kapufa találkozását találta el, a kipattanóra viszont már csak Balazsin érkezett és 6 méterről a felső lécet is érintve az üres kapuba emelt 1:0.
A hazaiak sok veszélyt nem jelentettek kapura, de amikor kellett, akkor a hosszú idő után visszatérő és bajnokin szerephez jutó norvég kapusunk igen magabiztosan tette a dolgát. Ha kellett öklözött, máskor ki se jött róla a labda. A legmelegebb helyzet az volt, amikor félidő közepén Berger, jobbról, viszonylag tiszta helyzetből, 12 méterről a rövid sarok mellé bombázott.
A félidő hajrájában a mérkőzést is döntően befolyásoló események történtek a pályán. A 35. percben egy támadásunk alkalmával Szabó Zsoltot zárták ki a labdától az alapvonal közelében, középpályásunk pedig szabálytalankodott, sárga laposan ott hagyta a lábát. Rá 2 percre újra ő szabálytalankodott a félpályánál és máris villant a második sárga lap. Középpályásunk pedig mehetett zuhanyozni. Azonban a létszámhiány egyáltalán nem látszódott a játékunkban! Sőt, a 43. percben Horváth Norbi a jobb szélről indulva 4 (!) hazai játékost kicselezve, lefutva egészen a 16-oson belülre jutott, már csak a kifutó kapussal szemben állt, majd rendkívül önzetlenül a középen tiszta helyzetben lévő Sagáthoz játszott, aki 11 méterről az üresen tátongó kapu fölé emelt!
Ezzel zárult a félidő. Ezen most nincs mit „szépíteni”, tanárian futballozott a csapat az első játékrészben. Még 10 emberrel is esély volt a további gólok megszerzésére. Számtalanszor fordult elő amolyan Gyuri bácsi féle „tenyérdörzsölős” jelenet a pályán a mieink összjátéka láttán. Fordulás után egy kicsit visszább ált a csapat. Viszont továbbra is nálunk volt többnyire a labda. Néha amolyan barcásan egy-két érintővel úgy eldugtuk a labdát, hogy a hazaiak percekig nem is találták.
Létszám hátrány ide, vagy oda sokkal közelebb voltunk a 2., vagy 3. gólhoz, mint a piros-feketék az egyenlítéshez. Elsősorban Balazsin megindulásaiból veszélyeztettünk, de az utolsó passzok sajnos nem találtak építők játékost, a hazai védők mindig menteni tudtak. A hazaiak egyébként akkor jártak a legközelebb az egyenlítéshez amikor Markovics futott el a jobb szélen és az alapvonalról laposan középre játszott, szerencsénkre középen senki sem érkezett. A meccs hajrájában Balazsin szabadrúgása után, Sagát visszafejelt labdája után Demeter bizonyult alacsonynak (videó), majd egy szöglet után Pásztor 7 méterről bólintott alig fölé.
Rendkívül érett futballt bemutatva, (hosszabbítással) 1 órán át emberhátrányban játszva, végig kézben tartva a mérkőzést végül minimális, egy gólos, a játék képe alapján viszont egyértelmű győzelmet arattunk. Mérés nélkül is nagy labdabirtoklási fölényben játszottunk. Végig a mi a akaratunk érvényesült. Tulajdonképpen mindenki kimagaslóan teljesített! Ha valamiben lehet hiányérzetünk, az a kapu előtti szituációk.
Ráadásul sokan olyanok teljesítettek magas szinten, akik az elmúlt hetekben kevés lehetőséget kaptak. A kapuban Haraldseid több mint egy éve lépett bajnoki mérkőzésen pályára. Ma kevés dolga akadt, de végig rendkívüli nyugodtság, magabiztosság sugárzott belőle. Juhász átjátszhatatlan volt, de ma az összjátékban, a felfelé játékban való részvétele is kimagasló volt. Örkényi hihetetlen energiákat mozgósítva, tanárian futballozott. Szabó Marcit hatalmas futómennyiség és a pontosság jellemezte. Sagát pedig iszonyú mezőnymunkát végzett, sokszor két ember darálta, de mégis többségében ő nyerte a párharcokat.
Természetesen a „régiek” is nagyot játszottak! Közülük is kiemelendő Horváth Norbi játéka. Igazi vezérként ha kellett lassította, ha kellett gyorsította a játékot. Emellett tarthatatlan volt. Minden további szó helyett beszédesebb az egyik idősebb hazai szurkoló a vezetőink felé mondott véleménye. Mely szerint nagyon büszke lehetünk erre a csapatra. Ma azok is voltunk!
A meccs után következhetett a bónusz, a jól megérdemelt csapat vacsora. A háttérben zajló „klasszikus” zenés-táncos rendezvény már csak a ráadás volt. Jövő héten szombaton 17-órai kezdéssel, a Fáy utcában a 14. II. Kerület UFC következik.

