18. forduló: ÚJPEST FC II – 43. SZ. ÉPÍTŐK SK 7:0 (3:0)

2018.03.10. szombat 10-óra, Újpesti Sport Center:

Szendrei  4 –

Kavalecz 3, Demeter 4, Pásztor 3 (Örkényi 78p 0), Varga 3 –

Mészáros 4 (Szabó M. 68p 0),  Szabó Zs. 4 (Pándy-Szekeres 78p 0), Horváth N. 6, Balazsin 4 –

Vécsi 4 (Nagy D. 83p 0), Gerhardt 4 (Keglovics 32p 5),

Dr. Hevesi Tamás:“Amennyiben az volt a cél, hogy letudjuk ezt a meccset, akkor ezt hoztuk, túl vagyunk rajta. Bár kérdezem mi lehet ebben a játékban magasztosabb cél ezen a szinten, mint az, hogy egy jobb csapat ellen megmutassuk a tudásunkat. Sajnos ma voltak hátráltató körülmények, azonban ez sem lehet magyarázat arra, hogy fejben és játékban is ilyen gyenge teljesítményt nyújtottunk.”

Rendhagyó időpontban került sor, a tavasszal még pontveszteség nélkül álló két csapat mérkőzésére. A munkanapon, szombat reggel 10-órai kezdés komoly nehézséget okozott a csapat össze szervezésére. Ez végül láthatóan nem sikerült rosszul, mert Kóródi, Gergely és Szabó Marci kivételével mindenki rendelkezésre állhatott. Más kérdés, hogy hogy voltak akik munkába jövet-menet ugrottak be a mérkőzésre, vagy éppen tegnap este még bajnoki futsal meccset játszottak.

A hazaiak nagy iramba kezdtek, rögtön magukhoz ragadták a kezdeményezést. A mieink tizenhatosa körül pattogott a labda, de – ekkor még volt válaszunk erre. Az 5. percben kontrából Varga ment el a bal szélen, befelé játszott Balazsinhez, aki az ötös sarkáról a lehuppanó kapus mellett a rövid alsó kapufát találta el. Sajnos a gólra sem kellett sokat várni. a 8. percben egy bal oldali beadás után a középen tisztán érkező Hulicsár 6 méterről egyből a tehetetlen Szendrei mellett a léc alá emelt 0:1. A könnyen bekapott gól sem rázta fel a fiúkat. Szendreinek közeli lövéseknél két alkalommal is bravúrt kellett bemutatnia. A 19. percben viszont már nem volt apelláta, érkezett a következő. Egy jobb oldali, 16-os sarka közeléből elvégzett szabadrúgás átszállt a hosszú ötösünkre, ahol az egyedül tartózkodó – Kavalecről és Gerhadtról könnyen leváló – Fék nemes egyszerűséggel, a gólvonalin ragadó kapusunk hóna alatt a rövid sarokba stukkolta a labdát 0:2.

És tovább jött az Újpest! Különösebb ellenállást sem tudtunk tanúsítani. Egy-két érintős játékukkal nem tudtak a mieink mit kezdeni.  Indokolt lett volna az „ébresztő” bekiabálása. A 32. percben kényszerű csere következett, a mellkasi panaszok miatt Gerhardt helyet Keglovics lépett pályára. A 33. percben ismét meglepően könnyen szerzett gól a lila-fehér együttes. Most a bal oldalról végezhettek el szabadrúgást a hazaiak, a középen tisztán érkező Hajnal – most éppen a nála két fejjel magasabb Pásztor asszisztálása mellett – 5 méterről a kapu közepébe bólintott (Szendrei ismét a gólvonalon ragadt) 0:3. Bár ezután volt néhány, többet ígérő, kosza támadásunk, azért továbbra is a hazaiak akarata érvényesült a félidő hátralévő időszakában is. Néha bizony a szerencse, vagy a hazaiak pontatlansága mentett meg bennünket a további góloktól.

A második játékrészben sem javult a helyzetünk. Bár az Újpest, valamennyit visszavett a tempóból a mieink számára ez a ritmus sem volt követhető. A hazai szélsők (illetve bármely más játékosuk) tetszőlegesen mentek el a játékosaink mellett. A 61. percben egy kiugratás után Gere futotta le Vargát és 8 méterről higgadtan a hosszú jobb alsóba helyezett 0:4. A 65. percben a másik oldalról indulva most Hulicsár tette ugyanezt és Szendrei lábai között (azokat érintve) a bal alsóba gurított 0:5. A 68. percben Németh másolta le játékostársa gólját, miután három játékosunkon is áthámozta magát 0:6. A kegyelemdöfést Demeter és Szendrei saját 16-osán belüli felelőtlen passzolgatása után Gere adta meg, lecsapott a labdára és az elcsúszó Szendrei mellett 7 méterről a kapunkba gurított 0:7.

Azért ebben a játékrészben is volt lehetőségünk a szépítésre, a félidő hajrájában Vécsi csapott le egy röviden hazafejelt labdára, el is bökte a labdát a kifutó kapus mellett, de egy visszafutó védő még a gólvonal előtt elérte a gólba tartó labdát és iszonyú erővel a felső lécre vágta a labdát, így mentve meg a csapatát a góltól.

Keglovics is betalálhatott volna, de Varga beadása után 6 méterről a középen álló kapust találta el.

Nehéz erre mit mondani, újkori történelmünk legnagyobb arányú vereségét szenvedtük el. Ráadásul úgy, hogy előzetesen a meglepetés győzelemre is esélyesnek tartottuk (tartották) a csapatunkat. Ha lehetett is ilyen reményünk, akkor az azonnal el is illant a kezdés után. A hazaiak annyival pontosabbak gyorsabbak és fegyelmezettebbek voltak ezen a meccsen, hogy egy pillanatnyi esélyünk sem volt. Bár statisztika nem készült, de az ember érzése az volt, hogy nem nyertünk párharcot ezen a napon. Minden összecsapásból a hazaiak kerültek ki győztesen. Ráadásul tették mindezt úgy, hogy még faultolni sem tudtak ellenük a mieink. Úgy kaptunk 7 gól, hogy eközben egyszer sem villant a sárga (nem mintha ez lenne a játékunk célja). Szóval ez egy békés vereség lett. Még csak nem is nagyon asszisztáltunk a hazaiak játékához.

A sikerhez (vagy a szorosabb eredmény eléréséhez) ma sokkal nagyobb elszántságra (csúszás-mászásra), fegyelemre, és taktikusságra lett volna szükség. Ezekből ma egy sem volt a sajátunk.Talán egyedül Horváth Norbi nőtt fel a feladathoz ezen a napon, ő úgy tűnt, egyenlő partnere volt a hazai játékosoknak. Gyorsan el kellene felejteni ezt a felejthetettlen napot. Össze kell szednünk magunkat, mert a jövő héten újabb rangadó következik a Gázgyár ellen. A meccsre vasárnap 17-órai kezdéssel kerül sor a Fáy utcában.