Budapest kupa 5. forduló: REAC – 43. SZ. ÉPÍTŐK SK 0:0 (11-esekkel 4:5)
2025.04.16. szerda 17:00 Budai II László stadion
Molnár D. 6,5 –
Kovácsréti 7, Gyurkó 6,5 (Csillag 81p 0), Kmetykó (csk) 6,5, Varga R. 6,5, Simon 6,5 –
Jakab 6,5 (Koós 46p 7), Gálfi 6,5 (Radócz 46p 1), Rozsáli 6,5 (Marosi 78p 0) –
Kocsis 6,5, Micheller 0 (Laukó 23p 7)
további csere: Szabó G., Pálmai
Sárga: Rozsáli (62p), Marosi (95p)
Piros: Radócz (51p szabálytalanság)
Sólyom Ferenc (vezetőedző):”Amit elterveztünk, azt nagyjából megvalósítottuk. Nem kaptunk gólt. Változtattunk az eddigi taktikánkhoz képest, próbáltunk zártabbak lenni, és jobban védekezni. Szeptember óta nem játszottunk füves pályán, így ezt is figyelembe kellett vennünk. Kontrákra játszottunk, és megvoltak a lehetőségeink, ha nem is sok. A szombati közös mérkőzésünkhöz képest iramában és színvonalában is gyengébb volt ez a találkozó, a nézők szempontjából a feszültség adhatott élményt leginkább. Az 51. perctől emberhátrányban voltunk, és így is sikerült a döntőbe kerülni, ezt és azt figyelembe véve, hogy honnan indultunk el januárban, nagyon pozitívan értékelem, hogy a fináléban vagyunk.”
Örkényi Bence (asszisztens edző):„A szombati mérkőzéshez képest alacsonyabb színvonalú találkozót sikerült játszania egymással a két csapatnak. A CSAPAT erejét mutatja, hogy gyenge játékkal is de sikerült nyerni, úgy hogy majdnem egy félidőt kellett emberhátrányban játszanunk egy nagy füves pályán! Ami a cél volt az sikerült teljesíteni, Budapest Kupa döntőben vagyunk!”
Dr. Hevesi Tamás (szakmai vezető):”Az egy történelmi tett, hogy 3 év alatt kétszer is döntőt játszunk. Hatalmas élmény lesz ez a fiatal játékosainknak, ami biztosan végig kiséri őket az egész pályafutásukon.„
Balla Bertalan (technikai-vezető):„Elsősorban gratulálok a csapatnak a tegnapi győzelemhez, jó volt látni hogy így képesek küzdeni a srácok magukért és egymásért egyaránt! Játékban nem ez volt életünk mérkőzése, de egy héten belül kétszer megverni a REAC-ot nagy teljesítmény, és remélem a történelem ismétli önmagát és újra elnyerhetjük a kupát idén is!”
Minden tekintetben rendkívül érdekes (és annál élesebb) mérkőzés következett. Valószínűleg igencsak „kihúztuk a gyufát” a REAC-nál. Nem elég, hogy 3 éve a kupa elődöntőben kivertük őket, a hétvégén (egy számukra vélhetően sokkal fontosabb) bajnokin is legyőztük őket. Ezzel tulajdonképpen csak matematikai esélyt hagyva nekik a feljutásért folytatott harcban.
Szóval, ha önmagában a Budapest kupa döntőjébe jutás nem adott volna elég rangot ennek a meccsnek, akkor a fentiek tovább fokozták az elődöntő pikantériáját.
A mieinknél nagy változás nem történt a szombathoz képest. Az egyéb elfoglaltsága miatt hiányzó Erdős helyett Gálfi került a keretbe.
Az esélyek – a 2:1-es bajnoki ellenére – inkább a hazaiakkal voltak, különös tekintettel arra a körülményre, hogy most füves pályán került sor a mérkőzésre. Ezen a pályán a tavasszal még a listavezető Unione is elvérzett (0:2).
A mérkőzés nyárias (28 fokos) melegben kezdődött, legalább 250-300 néző előtt, Apkó Tamás játékvezető sípjelére.
Az első lehetőség a előttünk adódott. A 9. percben Gálfi bal oldali szögletét a röviden megcsúsztatták, a hosszún pedig Gyurkó pedig érkezett és akrobatikus mozdulattal próbálta közelről a hálóba juttatni a labdát, de nem talált kaput!
A válaszra sem kellett sokat várni. A 12. percben Kmetykó rúgott lyukat a saját tizenhatosunkon belül, Molnár B. így váratlanul nagy helyzetbe került, de 10 méterről az égbe lőtt!!!
Sajnos nem jól folytatódott nekünk a mérkőzés, mert a bemelegítésnél Micheller megsérült, bár még vállalta a játékot, a 23. percben cserélni kellett, helyére Laukó érkezett.
Ezután mezőnyjáték következett, amiben talán mi voltunk az aktívabbak, volt jópár ügyes összjátékunk a hazai térfélen, de a kapura nem jelentettünk veszélyt.
A 38. percben Simon a 16-os jobb sarkáról végezhetett el szabadrúgást. Az élesen a kapu elé (kapura) tekert labda a kapus kíséretében hosszú kapufa mellett hagyta el a játékteret.
A 41. percben Laukó cselezgetett a bal szélen, majd a 16-os magasságából középre kanyarította a labdát, amit a kapujából kilépő Kovács D. elöklözött, de pont Gálfi elé, aki egyből kapura küldte a labdát, ami jó helyre is ment volna, de egy védő testéről irányt változtatva végül szögletre pattant.
Az első félidő nem sok eseményt hozott, láthatóan mindkét csapat elsősorban a biztonságra helyezte a hangsúlyt. Változtattunk is. Gálfi és Jakab helyére Radócz és Koós érkezett a csapatba.
A 47. percben villantunk is. Rozsáli szerezte vissza a labdát, majd a 16-os jobb sarka közelébe befelé játszott Radóczhoz, aki egyből laposan tovább az érkező Koós elé tálalt, szélsőnk pedig egyből, laposan kapura lőtt, de pont Kovács B. kezébe. De nem volt még vége az akciónak, a rossz kapuskidobásra Koós csapot le, de mielőtt lőhetett volna eltakarították/szerelték! A játékvezető sípja azonban néma maradt!

A Lakatos István a földön. A sérült játékos nem is tudta folytatni. Innen is jobbúlást kívánunk neki!
Bármi is volt a haditerv, ez pillanatok alatt dugába dőlt! Az 51. percben a pár perccel korábban pályára Radócz a hazai térfélen szemből rácsúszott és letalpalta Lakatos Istvánt, amit elsőre még „csak” sárgával honorált Apkó Tamás játékvezető, (azonban mivel a hazai játékos nem is tudta folytatni a játékot a sérülés következtében) majd ezt törölve (néhány perc múlva) a pirosat mutatta fel a játékosunknak! Megfogyatkoztunk, közel egy félidőt 10 emberrel kellett végig játszanunk!
Ennek ellenére a következő 15-20 percben egyáltalán nem látszódott a létszámhátrány! Sőt a mieink kezdeményeztek, a labda folyamatosan a REAC térfelén pattogott.
A 62. percben Kocsis labdaszerzés után a bal oldalon indult meg, már a 16-oson belül laposan keresztbe játszott a felfutó Kovácsrétihez, védőnk egy átvételt követően visszakészítette a labdát az 16-osra érkező Rozsálinak aki az égbe lőtt!
A 70. perctől kezdve viszont feljött a REAC, áttevődött a játék a mieink térfelére.
A 71. percben egy jobb oldali bepassz után Pácsa 12 méterről került kedvező lövőhelyzetbe, de gyengén a bal alsó mellé gurított.
A 75. percben egy jobb oldali hazai sarokrúgást követően a kifejelt labdát Bácsai küldhette a kapunkra 19 méterről, a jól eltalált labdát azon saját játékostársa Lakatos Z. blokkolta a 16-oson belül.
A 76. percben egy előre ívelt labdát Molnár D. az utolsó pillanatban öklözte el a hazai támadója elől (ütköztek is a játékosok, a kapusunkat ápolni is kellett az eset után).
A 81. percben jobbról a jobb oldali ötös sarkára bemozgó Major kapott labdát, a támadó háttal a kapunknak ügyesen sarkalta középre a labdát, szerencsére a játékszer elment a kapunk előtt.
A 83. percben Lencsés bal oldali beadása után a hosszún Abdalazim viszonylag tisztán vette át a labdát, majd 8 méterről, mielőtt a védőink odaérhettek volna a rövid sarkot jól záró Molnár Dávidba lőtte a labdát!
A 85. percben eldöntehettük volna a meccset! Koós szerzett labdát a saját 16-osunk közelében, majd nagy lendülettel megindult, eltolta a labdát egy elé becsúszó hazai játékos mellett, majd még mindig a saját térfelünkről balra Kocsishoz passzolt, aki megindult a bal szélen. Eközben Koós hatalmas sprintet vágott ki középen, maga mögött hagyta az összes védőt, így egyedül érkezett a hazai 16-osra, ahova Kocsis pontosan játszotta be a labdát, szélsőnk így már csak a kapussal állt szemben! Koós balra lendülettel eltolta a labdát a hálóőr mellett, majd 5 méterről (kissé kisodródott helyzetből) az üres kapu helyett az oldalkapufát találta el!!!
A mérkőzés utolsó momentumaként, a 44. percben Vidovics 20 méterről a 1 méterrel a keresztléc fölé lőtt.
A rendes játékidő döntetlennel ért véget, így a Budapest kupa szabályai értelmében (azonos osztályú csapatok esetén) azonnal büntetők következtek!
Az első 4-4 büntetőt rendkívül magabiztosan végezték el a játékosok. A kapusoknak nem sok esélyük volt a hárításra. A hazaiak kezdtek, közülük Nagy, Major, Abdalazim és Horváth biztos lábbal lőttek a hálóba. A mieinknél pedig Kmetykó, Simon, Csillag és Laukó sem remegett meg, így döntetlen állással az utolsó kör következett. Lakatos Zoltán, a hazaiak egyik legjobb és legrutinosabb játékosa tette le a labdát a büntetőpontra és az égbe lőtt! Nekünk így már nem maradt más dolgunk, mint belőni a sajátunkat! Kocsis érkezett és az ellenkező sarok felé mozduló kapus mellett higgadtan a bal alsóba helyezett!!!
5:4-re megnyertük a büntetőpárbajt és ezzel újra a Budapest kupa döntőjébe jutottunk!!!
Nehéz objektíven írni erről a meccsről. Mert bizony a színvonal (és az iram) nem volt túl magas, főleg a néhány nappal ezelőtti, két csapat bajnoki mérkőzéshez képest. Ennek oka lehetett a hőség, (a számunkra különösen) szokatlan füves pálya, a nagy tét és nem mellesleg a 3 nappal ezelőtti mérkőzés miatti fáradság lehetett. Emellett az is látható volt, hogy biztonsági játékot választott a két csapat. Mindkét oldalon lassan, körülményesen és elég sok hibával szövögették a támadásokat a játékosok. Emellett mi is más taktikával érkeztünk, mint amivel a bajnokin játszottunk. A védelem stabilizálásának nagyobb szerepet szánt Sólyom Ferenc ezen a meccsen.
De elég a sirámokból! A mérkőzésen a feszültség tapintható volt! Sajnos a félidő után gyors (egyébként a közjáték ellenére jogos) kiállítás igencsak meghatározta a hátralévő idő játékképét. Ennek ellenére 20 percig még több mint jól tartottuk magunkat, 10 emberrel is enyhe fölényben játszottunk. Az utolsó 20 percre viszont ránk jött a REAC, igaz jobbára mindenhonnan a kapunk elé beívelt labdákkal igyekeztek helyzeteket kialakítani. Azt az egy alkalmat, amikor Molnárnak védenie kellett, a védelmünk állta a sarat és mindent hárított. Sőt az utolsó percekben még bennünk is volt egy villanás, Koós (és Kocsis) egyéni szuper akciója könnyen a rendes játékidőben való továbbjutást is érhetett volna nekünk.
A büntető meg lutri, de ebben is jár a dicséret a fiúknak! A tét nem kötött békjót a lábakra, minden büntetőnk nagyon magabiztos volt, esélyt sem adtunk az ellenfél kapusának!
Csak halkan jegyezzük meg, hogy ebben a kupasorozatban (rendes játékidőben) eddig még gólt sem kaptunk! Maradjon is ez így! A többit meg úgy is megoldják elől a többiek! Ennél jobban azért nem is jöhettünk volna ki a REAC ellen dupla meccsből!
Bravúr ez a javából, aki velünk volt 2022-ben az tudja, hogy ez egy nagyon nagy siker és nem mellesleg felejthetetlen élmény is!
A történelem ismételte magát, 2022-höz képest most is a REAC-on és megint csak egy büntetőpárbajon keresztül vezetett az utunk a döntőbe, ahol majd a TFSE csapata vár ránk. Most már csak folytatni kell a kitaposott utat!
A döntő 2025.05.31.-én szombaton, 17-órás kezdéssel kerül megrendezésre a Budafoki stadionban, ahova minden kedves szurkolónkat és szimpatizánsunkat szeretettel várunk (és nem mellesleg számítunk is a támogatásotokra)!
A folytatásban Húsvét hétvégén nem játszunk, legközelebb a 25. fordulóban, jövő hét szerdán 19-órás kezdéssel a Szabadkikötő vendégeként lépünk pályára a Sport11-en.












