BLSZI 27. forduló: UNIONE FC – 43. SZ. ÉPÍTŐK SK 1:0 (0:0)
2025.04.30. szerda 19:45 III. Kerületi TVE sporttelep
Molnár D. 0 (Szabó G. 18p 5,5) –
Kovácsréti 6, Kmetykó (csk) 6, Varga R. 6, Simon 6 –
Jakab 6, Marosi 6,5 (Molnár 70p 0), Rozsáli 6 –
Laukó 5,5 (Koós 70p 0), Kocsis 6, Pálmai 6 (Erdős 70p 0)
további csere: Lugosi, Csillag, Ancsin
Sólyom Ferenc (vezetőedző):”A csapat megvalósította amit megbeszéltünk, végig fegyelmezetten játszottunk, ezért sajnálom hogy egy ilyen szerencsétlen góllal elvesztettünk egy pontot, amit megérdemeltünk volna.”
Örkényi Bence (asszisztens edző):„Az elmúlt hetekhez képest nagyon jó mérkőzést játszottunk! Látszott az összes játékoson, hogy máshogy állt a mérkőzéshez, élesek voltunk. Sajnos ilyen a labdarúgás néha gyengébb játékkal tudsz nyerni néha a jó teljesítmény sem ér semmit! De erre a teljesítményre mindenképpen lehet építeni!”
Házirangadó, rangadó nélkül, legalábbis az utóbbi időben. Az elmúlt években nőtt az a bizonyos olló a két csapat között, az Unione javára. Ugyanis miközben az Unione az elmúlt években egyeduralkodója lett a BLSZI-nek (jelenleg is vezetik a tabellát), addig a mieink a bajnokság középcsapatai közé „szürkültek”. Szóval az esélyek egyértelműen a „hazaiak” mellett szóltak, annak ellenére, hogy az elmúlt héten meglepetésre kikaptak a Vízművek vendégeként (2:3), illetve, hogy a mieink egy 8 meccses veretlenségi szériában voltak.
Nálunk továbbra is meghatározó emberek hiányoztak a csapatból, így Sólyom Ferenc nem számíthatott a védelemből Gyurkóra, középpályán Gálfira, Szabadosra, Csesznokra és Radóczra, a támadósorban pedig Michellerre és Borosra.
Már a mérkőzés első percei után jól látszódott, hogy ez nem az elmúlt évek sima mérkőzése lesz. A mieink jól beleálltak a mérkőzésbe. Gyorsan, pörgősen játszottak mind a labdaszerzéseknél, mind a labdajáratásnál.
A 13. percben akár a vezetést is megszerezhettük volna. Rozsáli labdaszerzése után szép cselekkel jutott el a hazai 16-os jobb sarkáig, ahol egy kényszerítő után ő adhatott be, a lapos centerezésre Pálmai érkezett a röviden – meg is előzte a védőjét – de 2 méterről gyengén találta el a labdát ami így ahelyett, hogy a hálóba került volna, a kapu előtt gurult el!
A 15. percben a 16-osunk előterében Téglási és Kmetykó fejelt össze, mindkét játékost ápolni kellett. Az Unione játékosa húzta a rövidebbet, le is kellett cserélni a játékost (innen is jobbúlást kívánunk neki), helyére Zilahi érkezett.
A 18. percben minket is utolért a kényszerű csere. Egy kapunk előtti kavarodás végén, egy bal oldali alapvonali lapos beadást paskolt szögletre Molnár D., aki ebbe a mozdulatba belesérült, nem is tudta folytatni a játékot, le kellett cserélni a kapusunkat. Helyére Szabó G. érkezett a folytatásra.
Mezőnyjáték következett, helyzet, igazi helyzet nélkül. Enyhe fölényben játszott az Unione, de a mieink is jól szövögették a támadásaikat és el is jutottak a hazai 16-osig, de hiányzott (itt is, ott is) az az igazán jó utolsó passz, vagy lövés. A mieinknél Kocsis előtt adódott egy 16-oson belüli lehetőség, amit ha 7 méterről egyből kapura lő, akkor abból bármi is lehetett volna (de nem tette), a másik oldalon pedig a védőink blokkoltak egy veszélyesnek tűnő 16 méteres lövést.
Így érkeztünk meg a félidő hajrájához, ahol egy kicsit izgalmasabb lett a meccs, legalábbis a helyzetek tekintetében (mert a játék egyáltalán nem volt unalmas).
A 40. percben egy jobb oldali Unione beadás után a röviden érkező játékos lövését blokkolni tudtuk, a lecsorgót azonban nem tették éles szögből kapura, hanem ügyesen, laposan keresztbe passzolták Feczesinnek, aki 6 méterről félmagasan (vissza) a hosszú sarkot célozta meg, azonban Szabó G. nagyszerű védést bemutatva, még vissza tudott nyúlni és ki tudta ütni a labdát!
A 44. percben Laukó jobb oldali 25 méteres szabadrúgására a hosszú ötösön Kocsis érkezett, csúsztatását azonban a bal saroknál Tavasi eldőlve megfogta!
A félidő hosszabbítása, a 46. perc is hozott némi izgalmat, egy jobb oldali hazai szöglet után a hosszún Koplányi bólintott a rövid felső sarok fölé.
Az első félidő kiegyenlített játékot hozott. Gólhelyzet kevés akadt. Talán egy hajszállal az Unione játszott fölényben, de a labdaszerzés után szépen adogatva, jó megindulva érkeztünk fel a hazai kapu elé, azonban ott komoly helyzetet nem igazán tudtunk kialakítani, bár ez a helyzetnélküliség Unionéra is igaz volt.
Fordulás után minden maradt a régiben. A két 16-os között folyt a játék, egyenlő erők játékát láthatták a nézők.
Így jutottunk el a 66. percben, amire mondhatjuk, hogy előzmény nélkül szerzett vezetést a hazai csapat. Sőt, bár Cvitkovicsnak adták a játékvezetők a találatot, góllövőként nem sok köze volt a gólhoz, talán inkább gólpasszolóként. Mindenesetre Kulcsár cselezett ki két emberünket is a jobb szélen, majd oldalra Cvitkovicshoz játszott, aki az ötös magasságában laposan belőtte a labdát középre. Szabó G. kivetődött, de róla kiperdült a labda és a pont vissza érkező védőnk Varga lábára pattant, majd onnan vissza a fekvő kapusunk hátára, végül pedig a gólvonalon túlra csorgott (Varga beesve a hálóba, kétségbeesve igyekezett, nem már tudott menteni) (öngól) 0:1!
Reagáltunk is a peches gólra. Három friss játékos is érkezett a támadósorba, Koós, Erdős és Molnár A. személyében.
Az utolsó negyedórára fölénybe is kerültünk. A 76. percben szép játék és egy sarkalást követően Erdős lőhetett 8 méterről, kissé jobbról, a rövidet jól záró Tavasi azonban szögletre mentett!
A 80. percben ismét Erdős villant! 30 méterről, jobbról bal külsővel beadásszerű lövést küldött a hosszú felső irányába, ami a lemerevedett, tehetettlen kapus felett a két léc találkozásáról pattant ki a mezőnybe!
A hajrában támadtunk, a hazaiak kontráztak. Koós bal oldali betörése és bomba lövése kerülte el a hosszú sarkot, a másik oldalon pedig egy 20 méteres magasan fölé szálló, életerős lövés kerülte el a kapunkat. Végül az eredmény már nem változott.
Bárhogy nézzük, ma nem érdemeltünk vereséget. Minden statisztikai adat, a labdabirtoklás, a helyzetet, a lehetőségek száma, az hogy a csapatok mennyi időt töltöttek a támadó térfélen mind, mind kiegyenlített játékot mutatott. Kivéve az eredmény. Ráadásul a kapott gól is burleszk események során született, amihez az Unionénak annyi köze volt, hogy ők adták középre a labdát. Emellett egyénileg is felvettük ma a versenyt a volt NB-s (válogatott) játékosokkal. Labdabiztosak, gyorsak voltunk és (bátran) magabiztosan adogattunk a hazai térfélen is. Ezért is fájó ez a vereség, mert egyáltalán nem volt benne a meccsben. Az egyik pontra rászolgáltunk volna.
Oda a 8 meccses sorozat, de nincs miért szégyenkeznünk, sőt. Most másfél hetünk lesz arra, hogy a sérültjeink (és csellengőink) rendbeszedjék magukat és az utolsó 3 mérkőzésből a maximumot hozzuk ki. Aztán pedig következhet a szezon csúcsmeccse, a Budapest kupa döntő.
A folytatásban jövő szombaton 17-órás kezdéssel a II. Kerület UFC csapatát fogadjuk majd, a III. Kerületi TVE sporttelepen.





