És még egyszer a hétvégi rangadóról

2016.03.26. (szombat) 17:00
20. forduló

43. sz. Építők SK – ASR Gázgyár 1-1 (1-1)
Fáy u. (Vasas műfű), 60 néző, Vezette: Horváth J.; Asszisztensek: Kovács M., Urgyán

43. sz. Építők SK: Haraldseid, Kavalecz, Probáld, Kóródi, Gergely, Demeter (Örkényi 69′), Mészáros, Spáth, Makk (Érsek 66′), Vécsi, Birinyi (Fodor 69′)

Edző: Dr. Hevesi Tamás

ASR Gázgyár: Baksa, Scheiber, Kovács D., Lajos, Lóska, Mankó (Kovács T. 46′), Balogh, Nagy (Mátrai 72′), Kaltenekker (Majtényi 90′), Molnár (Ivancsó 60′), Fehér
Edző: Metzger Tibor

Gólszerzők: Makk 24′ ill. Lóska 14′

Rangadósorozatunk első, egyben egyik legnehezebbnek tűnő állomásához érkeztünk nagyszombaton a Vasas Fáy utcai műfüvén, a dobogót öles léptekkel ostromló, a múlt héten az Ikarus felett 3-2-es győzelmet arató 43. sz. Építők ellen. Ősszel a Sujtás utcában ellentétes félidők után játszott igazságos döntetlent egymással a két csapat, és most sem lehetett kevésbé szoros találkozóra számítani. Balló Haroldot tüszős mandulagyulladása miatt nem tudtuk csatasorba állítani, Ivancsó Dávid pedig a kispadon kezdett. Hevesi Tamás mérkőzésbeharangozó nyilatkozatában nem tévedett sokat, amikor azt állította, hogy ez a bajnoki a budapesti futball ünnepe lesz, s bár a két csapat egymást kölcsönösen tisztelve és kellő óvatossággal játszva nem játszott gólzáporos mérkőzést, a színvonal kétségkívül megütötte az NB III. küszöbét, és a nézőknek sem okozhatott csalódást. Gázos szemmel nézve igencsak örömteli momentumként, szép számú szurkolónk többször teremtett remek hangulatot a lelátóról.

Jó iramban kezdődött a találkozó, csapatunk valamelyest átadta a kezdeményezést azzal, hogy igyekezett a területeket lezárni, és minél kevesebb helyet hagyni a labdajáratás tekintetében döntően „futsallos” felfogásban játszó hazaiaknak, várva az ellencsapás lehetőségét. Már az elején „rangadóhoz méltó” feszültségek övezték a játék légkörét: először Lóska Csabi és Mészáros oldalvonal melletti összetűzését higgasztotta le Horváth játékvezető, majd Vécsi kiugrásánál adott – a hazai kispad szerint „csak” – sárgát Kovács Dávidnak lerántásért. Az utóbbiból adódott szabadrúgást Birinyi számunkra megnyugtató távolságban rúgta kapu fölé kb. 25 m-ről, középről. Az első igazi lehetőségük tíz perc után alakult ki, amikor Mészáros jobbról betett labdája az ötös hosszú oldalán átpördült a lábakon, ami az ott álló Vécsit is megzavarhatta, aki már nem tudott a labdával kapura fordulni, így tisztáztunk. A 14. percben Scheiber Bence ment el a kék-fehérek mellett a jobb oldalon, majd jól adott középre a rövid kapufánál, az ötösig Kavaleczcel befutó Fehér Kende irányába, aki azonban nem érte el azt, mert a védő kissé visszahúzta, amiért a játékvezető már fújta is volna be a 11-est, de végül nem tette, mert érzékelte, hogy a hosszú kapufánál érkezik a felfutó és Mészárosról leszakadt Lóska Csabi, aki az ötös előttről, kapásból a jobb (rövid) alsó sarokba passzolt (0-1!). Az Építők a gól után átváltott a kétértintősről az egyérintős játékra, és lehet ennek is köszönhetően nemsokára kettő helyzetet is kialakítottak, amik közül az egyikből végül kiegyenlítettek: előbb Vécsi lőtt egy 16-osunkra betett lasztit, balról-szemből, kb. 12 m-ről a bal (hosszú) alsó sarkunk irányába, amit Baksa Bálint nagy bravúrral kiütött és Lóska Csabi kivágott, majd Mészáros ment el érthetetlenül könnyen a védőink és az alapvonal között a jobb oldalon, majd a 16-osra beérve középre- egyben visszagurított az érkező Makk elé, aki kb. 10-11 m-ről a felsőléc alá lőtt (1-1). A félidő hátralévő részére megmerevedtek a „frontvonalak”, egyik gárda sem kockáztatott túl sokat a vezetés megszerzése érdekében, nálunk talán Fehér Kende megmozdulását lehet megemlíteni, aki egy jobb oldalról a jobb (hosszú) kapufa elé betett labdát nem lőtt el kapásból a védője szorításában, hanem levett, és abból már nem tudott kapura veszélyes lenni.

A második játékrészre kijőve igyekeztünk nyomás alá helyezni ellenfelünket, aminek több – olykor veszélyes – szöglet lett az eredménye, de az Építők védelme és főleg a sűrűn kimozduló Haraldseid jól állták a sarat. Több szabadrúgást is kaptunk a kaputól viszonylag távolabb, így nem tudtuk rálőni, csak beívelni ezeket, amikből szinte mindig a hazaiak jöttek ki jól: a 62. percben Spáth tudott megugrani – nagy valószínűséggel lesről – és egyedül vihette rá a lasztit jobbról-szemből Baksa Bálintra, de szerencsénkre nem lőtt, hanem középre gurított Vécsinek, aki a becsúszó Lajos Laci mellett ugyan kb. 9 m-ről kapura lőtt, de kapusunk nagyszerűen belevetődött a kísérletbe. A második megugrásuk már kevésbé volt veszélyes, ám Scheiber Bencének azért vissza kellett érnie és kereszteznie Spáth elől a 16-osunk jobb oldala előtt. Negyed órával a vége előtt egyértelműen a mi oldalunkra kezdett billenni a mérleg nyelve, már ami a találkozó megnyerésének esélyességét illeti. Ekkor szabadrúgást kaptunk a jobb oldalon, a 16-os sarkától kissé kijjebbről, amihez Balogh Peti és Fehér Kende állt oda, közülük előbbi tekerte be jó erővel a játékszert a jobb (hosszú) felső sarok irányába, de Kóródi a tömegben még épphogy kapu fölé tudta fejelni azt. Az ebből jövő szögletet az ötös rövid oldalára íveltük be, amit Balogh Peti néhány méterről a rövid oldali felsőlécre fejelt. Öt percre rá Haraldseid öklözte ki egy jobb oldali beívelésünket a 16-oson kívülre, ahol szemből-balról érkezett Lóska Csabi, és a kapásból laposan kapura tett lövése épphogy csak elsurrant a bal sarok mellett, a norvég kapus nem tudta lereagálni a lövést, mert valószínűleg nem sokat látott belőle. A 83. percben Spáth jobboldali beadása után Vécsi jobbról-szemből, kb. 10-12 m-ről a jobb (hosszú) felső sarok irányába tekert, de Baksa Bálint a levegőben elnyúlva megfogta a próbálkozást. Már a hosszabbítás végét éltük, amikor jobboldali szöglethez jutottak az Építők: a középről a hosszúra átkerült labdát Vécsi tette vissza az ötös elé Kóródinak, aki nem tudott jól rádőlni arra, így fejese kb. 6 m-ről a felsőlécünk közepe fölé szállt.

A végig sportszerű, jó iramú találkozón a helyzeteket serpenyőkbe téve azt mondhatjuk, hogy összességében igazságos döntetlen született, és egyik fél sem lehet elégedetlen az egy ponttal, de a kilencven perc fluktuáló szakaszai során bármelyik gárda a maga javára fordíthatta volna a bajnokit. Ki kell emelni a nem feltűnő játékvezetést: a bírók szerencsére hagyták játszani a csapatokat, amiben persze a két együttesnek is partnernek kellett lennie, ahogyan azok is voltak.

Metzger Tibor: Azt a minimális célt, hogy a bajnokság egyik legkiválóbb csapatát ne engedjük közelebb magunkhoz, teljesítettük. Izgalmas, változatos, véleményem szerint kimagasló színvonalú mérkőzést játszott a két együttes egymással.

Dr. Hevesi Tamás: Igazán jó mérkőzés volt! Úgy látszik, hogy mi már csak mindig ilyen változatos félidőket produkálunk egymással, hiszen az őszi meccsünk is hasonló volt. Az első félidőben azt gondolom, hogy domináltunk, helyzetünk is akadt, a második játékrészben viszont már adódtak olyan szakaszai a találkozónak, ahol érzésem szerint kicsit elfogytunk, és akkor már a Gázgyár akarata érvényesült. Szerintem annak ellenére, hogy ugyan kidolgozott helyzetünk nem volt sok a mérkőzésen, de talán eggyel vagy kettővel több, mint ellenfelünknek, ezért szívem szerint azt mondanám, hogy közelebb álltunk a győzelemhez. A valóság azonban az, hogy ez egy igazságos döntetlen egy nagyon jó csapat ellen, akiknek minden esélyük megvan rá, hogy megnyerjék a bajnokságot, és sok sikert kívánok nekik!

Képek: http://www.asrgazgyar.fw.hu/mte%20meccskepek.htm