Magyar Kupa 3. forduló: BVSC-ZUGLÓ – 43. SZ. ÉPÍTŐK SK 0:1 (0:0)
2016.08.17. szerda 19-óra, Szőnyi úti BVSC stadion:
Graeser 0 –
Lovász 6, Probáld 5 (Kóródi 46p 6), Demeter 5, Kavalecz 7 –
Mészáros 4 (Dévényi 70p 0), Örkényi 4, Reményi 4 (Spáth 46p 5), Érsek 4 –
Kocsis 4, Vécsi 5
Gól: Vécsi (63p)
Gólpassz: Mészáros
Sárga: Örkényi (54p), Mészáros (65p), Lovász (69p), Vécsi (78p), Spáth (93p)
Dr. Hevesi Tamás: “Elszántan, de rendkívül gyengén és lassan futballoztunk. Nehéz a továbbjutáson kívül pozítiv dolgokat kiemelni a mai játékunkban, talán csak azt, hogy lám így is tudunk nyerni.”
A Magyar Kupa 3. (utolsó Budapesti) fordulójában már nem volt kisebb a tét, mint a 3 legjobb amatőr budapesti csapat közé kerülni, akik megmutathatják magukat országos szinten is. A BVSC létesítményében visszaköszönt a közel és régmúlt. Nemrég itt még Nb1-es csapatok játszottak, sőt dr. Mezey György vezetésével még a nemzetközi porondon is megmutathatták magukat Zuglóiak. A stadion még a régi és a hazaiaknál csapatában is felbukkant néhány, az elmúlt időket idéző játékos. A jelenlegi keretből Zováth és Bükszegi játszott a legendás időkben is. A mieink az elmúlt hetekhez képest némileg felforgatott csapattal léptek pályára. Az Örkényi, Reményi belső középpályás kettős nem volt mondható szokványosnak.
Igazán békésen indult a mérkőzés. Nálunk volt a labda és a védőink hátul passzolgattak vele. Előre valahogy nem akaródzott menni. A hazaiak behúzódtak saját térfelükre és a labda irányának megfelelően tolódtak az egyik és másik oldalra. Az első negyedóra kifejezetten unalmasra sikerült. Sem iram, sem helyzetek nem voltak. Mintha mindkét csapat már ekkor a 11-eseket várta volna.
A félidő közepére valamelyest megélénkült a játék. A hazaiak kapuja előtt szöglet után Lovász fejessel veszélyeztetett. Kavalecz éles beadása után pedig a hosszún, a 16-oson belül Mészáros kerül jó helyzetbe, de a védője végül kézzel-lábbal menteni tudott előle. Majd Mészáros kísérletezett egy 20 méteres lövéssel, ami alig kerülte el a jobb alsó sarkot. A hazai kontrák két esetben ültek. Előbb Bükszegi bal oldali beadása után kifejelt labdát a 16-os vonaláról Jordáki estében kapura lőtte, de Demeter blokkolta a kísérletet. Majd Varga szögletet adott be a másik oldalról, Graeser aláfutott a labdának, csak belepaskolni tudott, kavarodás alakult ki a kapunk előtt, szerencsére valaki a mezőnybe tudta vágni a labdát. A félidő hajrájában még Érsek törhetett a büntetőterületen belülre, de az utolsó érintésével hosszan tolta meg a labdát és a kapus felszedte előle a játékszert.
Fordulás után egy kicsit megélénkültek a csapatok. Öldöklő iramról ekkor sem lehetett beszélni, de már történtek futballra emlékeztető momentumok. A 51. percben Mészáros húzott balról befelé és 19 méterről remek lövést küldött a kapu hosszú oldala felé, kb. 20 cm tévedett célt a szélsőnk. A 56. percben hatalmas helyzetet hagyott ki a hazai csapat. Hihetetlen helyezkedési hiba után 2-1 elleni helyzet alakult ki a 16-osounkon belül, Graeser már verve volt, Müller próbálkozhatott üres kapura, szerencsére Kavalecz nem adta fel és bevetődve menteni tudta a gólba tartó lövést!
Helyzetre, helyzettel válaszoltunk. Demeter löbbőlte a hazai védelem mögé a labdát, a mélységből induló Kocsis elé, a védők már feladták, csak a kezüket emelgették lest reklamálva, csatárunk a 11-es ponton levette a labdát, majd kihagyhatatlan helyzetben a tehetetlen kapus mellett a jobb alsó mellé pöccintett! A 63. percben megszereztük a vezetést. Az eddig igencsak szürkén futballozó Mészáros ugrott meg a bal szélen, befelé húzott, az alapvonal közeléből a röviden érkező Vécsi elé tálalt, aki 5 méterről a védőjével együtt a rövidbe gyömöszölte a labdát 0:1.
Ez olyan gól volt, mint a játékunk. Kiszenvedett! De nálunk volt az előny. Sajnos majdnem gondoskodtunk róla, hogy ne sokáig legyen így. A 68. percben a 16-os és alapvonal közelében, a kapunak háttal a labdát birtokló Bükszegit Örkényi teljesen feleslegesen akasztotta. 11-es! A labda mögé Varga állt és nagy erővel a kapu fölé bombázta a labdát!
A 70. percben pályára lépő Dévényi játéka üde színfoltja lett a csapatunknak. Fiatal játékosunk rendkívül bíztatóan mozgott, gyors, kombinatív játékot mutatott be. A 87. percben kettős kiállítás sújtotta a hazaiakat, egy lesen elhaló támadásunk végén Spáth lőtt a léc alá, a hazai játékosok közül Füzy és Zováth reklamált túlzott vehemenciával, mindketten néhány perccel a többiek előtt juthattak meleg vízhez. A mérkőzés utolsó perceiben, még Varga végezhetett el 22 méterről szabadrúgást, a sorfal felett eltekert labdát Graeser a levegőben úszva fogta meg a kapu rövid oldala előtt. Kapusunknak tulajdonképpen ez volt az első és egyben az utolsó érdemi labdaérintése.
Nyakunkon a bajnoki rajt, hétvégén rangadó a Gázgyár ellen. Nehéz biztató szavakat találni ezután a 90 perc után. Az akarással (legalább azzal) nem volt gond, de lassú, elképzelés nélküli volt a játékunk. Sajnos kívülről nem látszódott az osztály különbség a két csapat között, és nem azért mert a hazaiak Blsz1-es szinten futballoztak. Ha eddig voltak kérdőjelek a vezetők fejében a hétvégi csapattal kapcsolatban, akkor most azok száma csak nőhetett. De legyünk pozitívak, továbbjutottunk, gondoljuk azt, hogy csak annyit adtak ki magukból a fiúk amennyi a továbbjutáshoz feltétlen kellett (sic).
A Blsz-es csapatok közül az Inter és a Testvériség került fel velünk együtt még a „főtáblára”. Magyar Kupa következő (6.) fordulójára szeptember 14. vagy 21.-én kerül sor. Az ellenfél még ismeretlen, de már most tudható, hogy az Nb-s csapatok bekapcsolódásával alaposan be is húzhatunk egy komoly ellenfelet. A vasárnap indul a bajnokság, rangadóval kezdünk. Vasárnap 17-órai kezdéssel a Sujtás utcában a Gázgyár ellen lépünk pályára. Ott minden bizonnyal ennél sokkal több kell majd.