12. forduló: HEGYVIDÉK SE – 43. SZ. ÉPÍTŐK SK 1:1 (0:1)
2016.11.04. péntek 20:30, Goldball park:
Balla 7 –
Juhász 4, Örkényi 6, Kóródi 4, Takács 5 –
Mészáros 4, Kablawi 4 (Spáth 62p 5), Fodor 5, Érsek 5 (Gergely 80p 0) –
Vécsi 6, Kocsis 5 (Szabó 65p 5)
Gól: Vécsi (8p)
Gólpassz: Kocsis
Sárga: Kocsis (37p), Kóródi (43p)
Dr. Hevesi Tamás:“Megbeszéltük, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy ma is sikeresek legyünk, de úgy látszik ma ez nem ért többet a pusztában káltott szónál. Néhányan ragaszkodtak a saját elképzelésükhöz. Ma ez ennyit ért. Jövő héten kiderül, hogy legalább a saját hibáinkból tudunk-e tanulni.”
Nem erre számítottunk. A vártnál jobb fény és talajviszonyok vártak a csapatunktra.
Rendhagyó időben került sor a Hegyvidék elleni mérkőzésre. Így november elején a 20:30-as kezdés nem túl emberbaráti. Fogvacogtató hideg volt. Egyebekben viszont a vártnál jobb körülmények várták a csapatokat, a pálya talaja és a fényviszonyok is – a korábbi évekhez képest – több mint elfogadhatóak voltak. Az ellenfelünk évek óta masszív középcsapatnak számít a bajnokságban, akik bárkire veszélyesek lehetnek. Ennek ellenére az utóbbi időben igencsak pozitív a mérlegünk a velük szemben. Tavaly 1:0 és 6:2 volt a javunkra.
A hideg viszont csontig hatoló volt. A didergő kispadunk.
A keret kialakításában komoly gondot okozott a pénteki játéknap. Futsal forduló miatt Dévényi, Ivancsik és Graeser sem tudott a csapattal tartani. Mellettük Demeter 5 sárga, Kavalecz pedig színész karrierjének folyamatos építése miatt nem állhatott a csapat rendelkezésre. Különösen nagy gondott okozott kapusaink közül Ivancsik és Graeser távolmaradása. Így végül a hálóörök közül csak Balla Bertalan maradt hírmondónak. Ő viszont még nem lépett pályára hivatalos meccsen kék-fehérben, illetve az elmúlt hetekben munkahelyi és iskolai elfoglatságai miatt alig-alig tudta látogatni a csapat edzéseit. Ennek ellenére végül vele volt a legkevesebb gond ezen a mérkőzésen.
Régen volt ilyen, este is látni a Siketek pályán.
A mieink az első percek kissé kautikos rohanása, csapkodása után átvették a játék irányítását. Ennek hamar meg is lett az eredménye. A 8. percben a hazai térfél közepén, a jobb oldalról Kocsis remekül ívelt a középen induló Vécsi elé, aki precíz labdaátvételével egyből lépés előnybe került a védőjével szemben, majd 8 méterről a kivetődő kapus mellett higgadtan a hosszú, bal sarokba helyezett 1:0.
Gyors gólunk után mindenki azt gondolhatta, hogy egyenesben vagyunk.
A félidő közepéig, a gólunkhoz hasonló szituációkból több lehetőségünk is akadt. Azonban ezeket mind elkotyavetyéltük. Kocsis Balázs egy az egyben mehetett kapura, de végül hosszan tolta meg a labdát, Mészáros Dominik 7 méteres félmagas lövését vetődve kiütötte Nándori és Érsek Robi előtt is akad egy nagy lehetőség.
A hazaiak folyamatos küzdelemre késztettek bennünket, amiben viszont nem vagyunk mindig jók.
A hazaiak most is a tőlük megszokott direkt futballt játszották. Sehol egy vissza, vagy oldalpassz. Minden labdát csak előre játszottak. Arra viszont mentek, mint a mérgezett egerek. Ennek ellenére a kapunk előtt, néhány kellemetlen, éles beadáson kívül, illetve egy 18 méteres lövésen kívül (amelyett Balla vetődve megfogott) nem sok lehetőségük adódott. Talán pont ezért fályó igazán, hogy ebben a félidőben nem érkezett meg a 2. gólunk. Pedig a bal szelünk ebben a játékrészben igazán elemében volt. A Takács, Érsek páros gyorsan és veszélyesen játszott. Mindenesetre hiába érett, végül nem érett meg a következő találat.
Érsek Robi (9) igazán motiváltan és jól játszott az első félidőben, a másodikban már sajnos ő is eltűnk.
Fordulás után, ha fizikálisan nem is, de fejben biztosan az öltözőben maradtunk. A 48. percben olyan gólt kaptunk, emely előtt 4-5 alkalommal is szerelhettünk volna. Kóródi passzolt el egy labdát a saját térfelünkön, ebből indulhattak a hazaiak a félpálya közeléből. A labdát felhozó játékos nem támadtuk, csak immel-ámmal kísérték a mieink. A térfelünk közepén a balösszekötő helyén induló szélsőhöz került a labda, akit a 16-os vonalán Juhász kívülről befelé lekeresztezett, de a labdát nem elrúgta, hanem abba csak belepörgetett (!?), így az a jobb-középen a támadást követő Horváth felé pattant. Úgy nézett ki, hogy Kóródi kedvezőbb helyzetben van, de nem (illetve lassan) reagált, nem úgy a csatár aki 10 méterről egyből lőtt, ez a próbálkozás még elakadt Kóródi lábában, sajnálatos módon a lecsorgóra sem reagáltunk, így Horváth a saját labdájára csaphatott le és másodszorra már nem is hibázott és 7 méterről kilőtte a jobb alsót 1:1.
Ha az első félidőben jobban koncentrálunk, akkor eldönthettük volna a meccset.
Ez a gól viszont bennünket fogott meg. A hazaiak a félidő közepéig akár további két gólt is szerezhettek volna. Szerencsére mindkét alkalommal Balla a helyén volt. Az első alkalommal egy jobb oldalról elvégzett szöglet után kerültek majdhogynem kihagyhatatlan helyzetbe a bordó mezesek! Az élesen bejövő labda az ötös magasságában, érintés nélkül egészen a hosszú oldalra került, ahol az egyedül érkező Horváth bevetődve két lépésről a rövid sarokba passzolta volna a labdát, ha nem ér át és lábbal nem kap bele a labdába Balla, ami végül a felső léc éléről kifelé patant és így a védőink menteni tudtak! A másik helyzet is szöglet után adódott, kavarodás után Bánk 10 méterről estében a jobb alsót célozta meg, a nem túl errős, de jól helyezett lövés pont befért volna a jobb alsóba, de Balla vetődve az utolsó pillanatban kipiszkálta a kapufa mellöl a labdát!
A II. félidő már változatos játékot hozott.
Az utolsó 20 percre magára talált a csapat. Legalábbis az igyekezet mindenképpen látható volt. Több helyzetünk, lehetőségünk is adódott. Csak felsorolás szerűen: Vécsi Gabi egy beadás után, a védőről felperdülő labdát még a levegőben 7 méterről kapura pörgetett, de Nándor gyors vetődéssel kiütötte a jobb alsóba tartó labdát. Szabó jobb oldali elfutás után, laposan középre (vagy kapura) lőtte a labdát, amiről a hosszún érkekező Vécsi alig maradt le. Érsek balról bejátszott labdája után kavarodás alakult ki a hazai büntetőterületen belül, végül a labda Mészároshoz került aki 6 méterről a gólvonalon álló védőbe vágta a labdát. Mészáros 17 méterről leadott lövése felperdült egy védő lábán, a labda a pont az ötös sarkán esett volna le, de Vécsi érkezett, egyből a rövid felső irányába bólintott, de Nándori ismét egy nagy bravúrt mutatott be és szögletre tudott menteni. További két alkalommal Vécsi és Érsek is kapura törhetett, de egyik alkalommal egy bevetődő védő, a másik alkalommal a kivetődő kapusban akadt el a labda.
Lovász és Spáth vidáman a padon (a kép még a meccs előtt készült).
A vége (összességében) igazságos döntetlen lett. Ennek ellenére csak magunkat okolhatjuk a (fontos) pontok elvesztéséért. Különösen fájó a rendkívül buta módon bekapott gól, de néhány játékos szintelen, szagtalan játéka mellett is nehéz szó nélkül elmenni. Nem árt, ha a mezen kívül a játékos is pályára lép a meccsen. A hazaiak végig darálták a mérkőzést, csak előre passzoltak és folyamatosan ütköztek. Viszont ez a röbbiszerű játékuk ma eredményre vezetett. Hozzállásuk példás volt, példásabb mint a mieinké. Az egyik pontra mindenképpen rászolgáltak. Persze nincs dráma, előfordul, hogy a papíron esélyesebb csapat nem nyer. Ennek ellenére nem ártana fejben felrázni a fiúkat, mert az egész őszi szezon munkája veszhet kárba a hátralévő mérkőzéseken, az ilyen hozzáállással. Mindenesetre a jövő, a jövő héten szombaton kiderül, amikoris 17-óra kezdéssel az FFC csapatát fogadjuk a Fáy utcában.