BLSZI 23. forduló: NAGYTÉTÉNYI KOHÁSZ – 43. SZ. ÉPÍTŐK SK 1:0 (0:0)

Meszlényi 4 –

Kovácsréti 6,  Kmetykó (csk) 4,5, Varga R. 4,5, Gyurkó 4 (Horváth N. 79p 0) –

Laukó 4 (Kocsis Á. 60p 4), Radócz 4,5 (Tóth M. 60p 4,5), Jakab 4,5, Diwumba 4,5 –

Kocsis B. 4,5 (Mártonfi 87p 0), Zilahi 4,5 (Farkas 67p 4)

további csere: Kis T., Boros

Sárga: Kmetykó (47p), Diwumba (85p), 

Slehovszki Krisztián (vezetőedző):„Az egész mérkőzésen nagy nyomás alatt tartottuk a lelkes hazai csapatot, akik szinte át sem leptek a félpályát. Láthatóan csak a védekezés volt a céljuk. Az első félidőben sokszor sikerült a védelem mögé kerülnünk, azonban az utolsó passzok nem nagyon sikerültek. Csak magunkat okolhatjuk, hogy ezt a mérkőzést nem nyertük meg, sőt aztán kaptunk egy egészen ritkán latható, nevetséges potya gólt is.”

Tolnai Balázs (asszisztens-edző):„Csalódottak vagyunk az eredmény miatt, mert a játék képe alapján ezt a mérkőzést kontrolláltuk. Nagy mezőnyfölényben futballoztunk, jól bontottunk a széleken, de a kapu előtt rendre rossz döntéseket hoztunk és nem voltunk elég hatékonyak. Az ellenfél gyakorlatilag a semmiből gólt szerzett, mi pedig nem tudtuk kihasználni a helyzeteinket. Ezen a szinten ez nem fér bele. A jövőben sokkal nagyobb felelősséggel kell játszanunk a támadóharmadban.”

Amikor az őszi mérkőzésen vereséget szenvedtünk az újonc Nagytétény ellen hazai pályán (3:4), akkor már sejtettük, hogy ez a bajnokság nem lesz egyszerű számunkra. Sajnos nem is tévedtünk. A pont ellenünk az első győzelmét megszerző Nagytétény azóta is kieső helyen áll és a mienk is csak egy hellyel előzik meg őket. Pontban viszonylag messze vagyunk tőlük (8 pont a különbség), viszont a 14. hely nem jelent életbiztosítást számunkra (különösen a Pénzügyőr gyenge NB3-as szereplésére tekintettel).

Horváth Norbert (középen) 6 év után újra 43-as szerelésben.

Mindezek ellenére, a gyenge tavaszi kezdésünk után valami elindult nálunk. Az elmúlt 4 mérkőzésen nem kaptunk ki (Csepel 2:2, TF 1:0, Unione 2:0 és Kelen 3:2) és ez nem csak bajnoki pontokat (és MK szereplést) jelentett, hanem hozzáállásban, játékban is komoly előrelépés mutatott a Csapat. Talán nem túlzunk akkor, ha azt mondjuk, hogy a 2025/26-os szezon számunkra legjobb időszakát éljük most (legalábbi a mérkőzés előtig).

Ha lett volna belépő, akkor annak ára ma a Szurkolóinknak visszajárna.

Így aztán kellő önbizalommal és bizakodással vártuk a hétvégi mérkőzést. Győzelmünk esetén, jó eséllyel (bár ez a többi mérkőzés eredményétől is függött) helyezésben is előre tudtunk volna lépni a tabellán.

A keret jelentősebben nem változott a szombat-szerdai mérkőzés napokhoz képest. Molnár D. és Erdős utazás miatt nem tarthatott a csapattal, Bereczki, Gálfi, Pálmai  és Marosi sérült, ellenben visszatért korábbi játékosunk (a volt futsal válogatott) Horváth Norbert, aki utoljára 2020. 03.14.-én szerepelt kék-fehér mezben!

A Nagytétény, Budafokról (a műfűről) ezen a hétvégén tért haza. A nagytétényi pálya alkalmassága (minőrése) határeset volt, ráadásul rendesen fel is lett locsolva, szóval folyamatos játékra nem (vagy csak részben) volt alkalmas.

Már a mérkőzés elején láthattuk, hogy mire számíthatunk az előttünk álló 90 perc alatt!

A 2. percben Laukó Jánost egy rossz átadást követően lerúgták, hosszabb ápolás miatt állt a játék. Bár folytatni tudta, ez jól jelezte a hazaiak kemény hozzáállását mérkőzéshez.

„Apa és fia” az 52 éves Róza László (jobbra) figyeli a 26 éves Laukó János szenvedését!

A 4. percben már egy ígéretes helyzetig jutottunk! Egy jobb oldali támadás után Laukó szépen vett át egy oldalváltást, majd kiugratta Kovácsrétit, aki azonban ígéretes helyzetből pontatlanul adott középre.

A 6. percben szöglet után veszélyeztettünk, Zilahi beadását Varga fejelte kapu mellé – ebben a szituációban több volt.

Egy legény, Kovácsréti Áron volt az egyedüli, aki képes volt megközelíteni az elmúlt hetek teljesítményét.

Az első negyedórában egyértelmű mezőnyfölényben játszottunk. Stabil labdabirtoklás, sok felpassz, folyamatos jelenlét jellemzett bennünket az ellenfél térfelén – ugyanakkor igazi ziccerig sajnos nem jutottunk el. A másik oldalon hazaiak támadásait könnyedén hatástalanítottuk.

A 21. percben Zilahi tört be a jobb oldalon, már a tizenhatoson belül járt, de túl sokáig keresett még jobb megoldást, végül elveszítette a labdát.

A 24. percben egy bal oldali bedobás után Jakab próbálkozott távolról, de lövése a jobb kapufa mellett ment el.

A 27. percben büntetőgyanús jelenet következett! Zilahi szöglete után Kocsis gyűjtötte be a labdát, betört a tizenhatoson belülre, majd gyanús körülmények között esett el – Kiss a játékvezető sípja viszont néma maradt.

Két perccel később újabb lehetőséget dolgoztunk ki. Radócz harcolt ki szabadrúgást a hazai kaputól 30 méterről. Kocsis Balázs lövésébe után egy védő fejelt bele és ez elég volt ahhoz, a labda kevéssel elkerülte tétényi kaput!

A félidő hajrájában további próbálkozásaink voltak. A 36. percben Jakab 30 méterről lőtt kapura, de pontatlanul. A 38. percben egy szép támadás végén Radócz került helyzetbe, de elbizonytalankodta a helyzetet. Majd a 39. percben Radócz újabb lövése ugyan már kaput talált, de a kapus védeni tudott.

Kovácsréti és Zilahi együttes erővel próbálják szerelni a 40 éves Marczi Gábort.

A játék képe egyértelmű volt, nagy fölény, szép szélső bontások, de pontatlan beadások és rossz döntések a kapu előtt. A másik oldalon az ellenfélben semmi átütőerő nem volt, egyáltalán nem jelentettek veszélyt a kapunkra.

A második félidő eleje egy váratlan hazai támadással kezdődött. A 47. percben Laukó labdavesztése után kontrázott az ellenfél, amit Kmetykó csak szabálytalansággal tudott megállítani – sárga lap.

Radócznál a labda.

Az 50. percben viszont ismét mi veszélyeztettünk. Varga oldalváltása után Laukó indult meg, Kocsis Balázs középre adását Zilahi centikkel lőtte a kapufa mellé.

Az 56. percben jött a hidegzuhany! Egy labdavesztés után az ellenfél kontrázott. Egy egy indítás után, a bal szélről induló Nagy A. 30 méterről „lőtt” amolyan minden mindegy alapot az égbe, azonban az ártalmatlannak tűnő emelés végül a szél is segítségével, a hátráló és a kapuba beeső Meszlényi felett végül a kapunkba hullott 0:1!

Jakabot húzzák vissza!

A gól után hármas cserével próbáltunk reagálni: Radócz helyett Tóth, Laukó helyett Kocsis Ákos, Zilahi helyett Farkas érkezett a folytatásra, emellett Kmetykó pedig feljebb lépett a középpályára. A játék képe nem változott, továbbra is mi domináltunk.

A 72. percben az ellenfél jutott el lehetőségig, de Meszlényi biztosan lépett ki és összeszedte a labdát.

Megint egy kimaradt lehetőség, Varga Ruszlán bólint mellé!

A 75. percben Gyurkó beadását tolta ki a kapus, majd a szöglet után kaotikus helyzet alakult ki a hazai kapu előterében, de végül Farkas próbálkozása után felszabadítottak a hazai védők.

A 77. percben egy újabb kontra után nagy helyzetbe kerültek a hazaiak, de az utolsó pillanatban tisztázni tudtunk.

A hajrára védőből lett támadó, Tóth Máté tartja a labdát a hazai 16-osnál.

A 80. percben újabb csere, Gyurkó helyére a visszatérő Horváth N. érkezett.

A hajrában mindent megtettünk az egyenlítésért!

Talán azt kellett volna tennünk, amit a játékvezető is mutatott; mindenki előre!

A 82. percben Kocsis szabadrúgása után Tóth lőtt mellé, a 84. percben Farkas lekészítése után Horváth N. lőtt fölé, majd a 85. percben pedig Kovácsréti beadása után Tóth fejesét védte a kapus.

A 90. percben is volt még egy utolsó nagy lehetőségünk az egalizálásra! Kmetykó labdaszerzése után Kocsis Ákos adott középre, ahol előbb a támadást kisérő Kmetykó, majd Jakab ismétlő lövését is bravúrral védte a hazai kapus!

Kmetykó Márk előre tör, de ebből sem lett semi sem!

Csapatunk legendás trénerének (1980-as és 90-es években), Platthy Lőrincnek mára szállóigévé vált, a húsvéti fordulók során használt – rövid és tömör – öltözői elbocsátó, motiváló szófordulata volt, hogy (kissé finomítva) „Csesszük el a Húsvétjukat!”. Hát most nekünk rendesen elcseszték!

Vannak mérkőzések, amikor lehetnek kifogások, de minek. Lehet beszélni a pálya állapotáról, a 11 emberrel védekező ellenfélről, a kimaradt helyzetekről, a hiányzók fontosságáról, a szerda-szombat meccs terhelés nehézségeiről, de minek. Ezt a meccset meg kellett volna nyerni és kész. Minden más csak duma!

Ezért van például egy Kocsis Balázsunk, hogy ilyen, kellemetlen ellenfél ellen eldöntse a meccset! A többit meg felejtsük el és mehetünk is locsolkodni! Azonban nem ez történt.

Lassan körülményesen és pontatlanul szövögettük a támadásainkat, kevesen és tanácstalanul érkeztünk a kapu elé. Így aztán az 52(!) éves Róza László vezette nagytétényi védelem – akik eddig 57 gólt kaptak – ebben a pontvadászatban második alkalommal hozta le 0-ra a meccset!

Persze egyértelmű volt a mezőnyfölényünk, végig kontrolláltuk a játékot, betolta a buszt a kapuja elé ellenfél, de ahhoz képest, hogy mennyit tartózkodtunk az ellenfél térfelén kevés minőségi helyzetet dolgoztunk ki. A széleken ugyan sokszor bontottunk, de a beadásaink pontatlanok voltak. Az ellenfelünk pedig az egyetlen komoly lehetőségét gólra váltotta (már ammennyiben azt a semmibe előrevágott labdát, ami beesett a kapunkba, helyzetnek lehet nevezni), mi pedig azért jópár kisebb-nagyobb helyzetből sem tudtunk betalálni. Sajnos ma még megközelíteni sem tudtuk az elmúlt hetek jó teljesítményét.

Ez van, ez nagy csalódás, a bajnokság 15. helyezettjétől oda-vissza kikaptunk…rághatjuk a gittet! Az elmúlt hetekhez hasonlóan, ismét a miénk lett a forduló meglepetése, csak most negatív előjellel!

A folytatásban nem lesz könnyű javítani, mert bajnoki címre hajtó, jelenleg 2. helyezett Budafok II csapata látogat majd hozzánk, szombaton 11-órakor a Gázművek sporttelepre.